Kaszpi királyfogoly

Kaszpi királyfogoly
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Nem:	Tetraogallus;
Faj:	T. caspius;
Tudományos név
	Tetraogallus caspius; (S.G. Gmelin, 1784)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kaszpi királyfogoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszpi királyfogoly témájú kategóriát.

A kaszpi királyfogoly (Tetraogallus caspius) a madarak (Aves) osztályának a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Samuel Gottlieb Gmelin német ornitológus írta le 1784-ben, a Tetrao nembe Tetrao caspius néven.^[3]

Tetraogallus caspius tauricus (Dresser, 1876) - Törökország keleti része és Örményország nyugati része
Tetraogallus caspius caspius (S. G. Gmelin, 1784) - Örményország középső részétől keletre Türkmenisztánig
Tetraogallus caspius semenowtianschanskii (Zarudny, 1908) - A Zagrosz hegység Irán délkeleti részén ^[2]

Azerbajdzsán, Grúzia, Irán, Irak, Törökország, Türkmenisztán és Örményország területén honos. Természetes élőhelyei az 1800–4000 méter közötti sziklás, füves területek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Testhossza 55–61 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–105 centiméter, a hím testtömege 2500–2684 gramm, a tojóé 1800–2344 gramm.^[3]

Valószínűleg levelekkel, gyümölcsökkel, szárakkal és gumókkal táplálkozik.^[3]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma 16000-39999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]