Kapitra
| Kapitra | |
| Névváltozatok | Kaptara, Kapitta, Kipitta, Gapit[...?] |
| Alapítás | i. e. 3. évezred |
| Lakói | hettiták |
| Beszélt nyelvek | hettita nyelv |
Kapitra[sz] vagy Kaptara (asszír kap-ta-ra, hettita ka-pi-it-ra-aš, normalizált Kapītrāš) hettita település, amelyet a kanisi és hattuszaszi levéltárak dokumentumaiból ismerünk. Fekvése ismeretlen, valahol az anatóliai felföldön, Hattumban lehetett, egy hettita szöveg szerint Vaszanijasz (Wašaniyaš) tartományban található.[1] Összesen öt óasszír dokumentum említi.[2] Ezek arról számolnak be, hogy Kapitrából mézet szállítottak, említést tesznek egy Kapitrából származó emberről, a kapitrai kaššum-hivatalról, valamint arról, hogy Kapitrában kikötött egy krétai hajó.[3] A hattuszaszi levéltár egy töredékében ga-pi-i[t-x] a neve.[4] Egy i. e. 2. évezredi asszír szöveg kap-ta-raKI formában említi, ami a determinatívum alapján arra utal, hogy kevés említése ellenére is fontos kereskedelmi település lehetett.[5]
Története[szerkesztés]
Első említései az óasszír kereskedelem korából (i. e. 3. évezred második fele) származnak. Sinhuttum és Amkuva városokkal szövetkezve lázadtak fel Hatti ellen, valószínűleg a kusszarai és kanisi hettita királyok idején. Talán asszír kereskedők és telepesek alapították, akik a hettita hatalomátvétel ellen keltek fel. A lázadást egy Kuku nevű ember vezette.[6] A későbbi korokban kevés az említése, néhány árucikk származási helyeként utalnak rá egyes szövegek. Az i. e. 2. évezred derekán még létezett, nem kizárt, hogy a Hettita Birodalom bukását megérte.
Nevének etimológiája[szerkesztés]
A település neve az akkád KPTR, azaz kapturrūm (asszír kab/p-kûr-u(m)) szóra vezethető vissza, ami tárolóedényt vagy tárolóhelyiséget jelent. Ez épp olyan beszélő név, mint a kikötő jelentésű Kanisé, valószínűleg csak egy kereskedelmi lerakat, átrakóhely, raktár, illetve pihenőállomás volt, nem kárum.
A névnek érdekes etimológiai kapcsolatai vannak a görög Kaphtor–Keftiu–Küprosz névvel, azaz a Közel-Kelet, Kréta és Ciprus korabeli nevével. Nem elképzelhetetlen, hogy Ciprus és Kréta első kolóniáit kapitrai kereskedők hozták létre a hajózásban rendkívül fontos állomásnak számító szigeteken. Kréta ugyanakkor egy jelentős iparral és kereskedelemmel rendelkező hatalommá vált, míg Kapitra egy nagyon kicsiny asszír kolónia volt, amelyet a feljegyzések is alig említenek.[7] Lehetséges azonban, hogy Kaphtor neve nem Kapitrával áll kapcsolatban, hanem csak ugyanabból az akkád kifejezésből származik. Más lehetőség szerint a feljegyzések hiánya nem jelenti automatikusan a jelentéktelenséget, és a kapitrai kereskedelem annyira jelentős volt, hogy a héberben az egész közel-keleti kereskedőtérség nevévé vált. Erre utal már az i. e. 2. évezredbeli asszír kap-ta-raKI kifejezés is.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Astour, Michael C. – Hellenosomatica, Brandeis University, 1967
- Barjamovic, Gojko – A Historical Geography of Anatolia in the Old Assyrian Colony Period, Koppenhága, ISBN 978-87-635-3645-5
- Gurney, Oliver R. (1995). „The Hittite Names of Kerkenes Dağ and Kuşaklı Höyük”. Anatolian Studies 45, 69-71. o.
- Gorny, Ronald L. – Zippalanda and Ankuwa: the geography of Central Anatolia in the Second Millennium B.C. Journal of the American Oriental Society 117, 1997
- Robbins, Manuel – Collapse of the Bronze Age, USA, 2001. ISBN 0-595-13664-8
- Strange, John – A New Investigation, Dánia, 1980. ISBN 900-406-256-4
