Kaparódarazsak
Kaparódarazsak | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sphex sp.
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
alcsalád, nemzetség, öregnem | ||||||||||||||
lásd a szövegben | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kaparódarazsak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kaparódarazsak témájú kategóriát. |
A kaparódarazsak (Sphecidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család.
Elterjedésük
[szerkesztés]A sarkvidék kivételével az északi féltekén megtalálhatók – leginkább a meleg mérsékelt övben. Alpesi faj kevés akad, de a sztyeppeken szép számban előfordulnak. A Földön eddig ismert kaparódarázsfajok száma 8000. Magyarországon 220 fajt mutattak ki.
Megjelenésük
[szerkesztés]A kaparódarazsak (ásódarazsak, illetve más néven bányászdarazsak) torpajzsának hátsó széle nem éri el a szárnyak tövét. A fajok színezete igen különböző; egyszínűek és változatos módon tarkázottak is előfordulnak; egyesek színezete kifejezetten feltűnő. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket, de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van. Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak. Melltájékuk gyengén fejlett. Hátsó lábszárukon a kültakaró tisztogatását segítő sarkantyú nő.
Legfőbb szervezeti sajátosságuk az ásóméhek hasonló berendezéséhez hasonló ásóláb – elülső lábukon szorosan egymáshoz álló tüskékből kialakult, fésűs lapátjuk van; ezekkel lapátolják a homokszemeket, amikor fészküket építik.
A trópusi fajok nagyobb termetűek a palearktikusaknál.
Életmódjuk
[szerkesztés]Többnyire magányosan élő fajok tartoznak ide. Fészkeik a méhek fészkeinél jóval primitívebbek: a fészek rendszerint egyszerű tölcsér, amelyekbe a darázs időnként visszatér. Egyes fajok sárból építenek fészket. A sárfészket kamrákra osztják, bejáratát sokszor kibélelik és elzárják; némely fajok kődarabokat is cipelnek a fészek bejáratához. Több faj fákba rág hosszú járatokat, és oda fészkel. Megesik, hogy több darázs járata találkozik a fában, és ilyenkor az erősebb kiszorítja a gyengébbet. A Chlorioninae alcsalád tagjai költőkamrákat is építenek, és minden petéjüket külön kamrában helyezik el.
A lárvák húsevők, az imágók virágok nektárját nyalogatják. A felnőtt darazsak vadásznak is rovarokra, illetve hernyókra, de nem azért, hogy megegyék őket, hanem fészkükbe hurcolják a megbénított áldozatokat, hogy a kikelő lárváknak legyen tápláléka. Minden kaparódarázs fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.
Amikor a lárva már eleget evett, jellemzően palack formájú gubót sző maga köré, és többszöri vedléssel ebben alakul át. A kikelt, fiatal darazsak a nyár derekán párzanak.
Alcsaládok, nemzetségek és nemek
[szerkesztés]- Ammophilini alcsalád - André, 1886
- Ammophila
- Eremnophila
- Eremochares
- Hoplammophila
- Parapsammophila
- Podalonia
- Chloriontini alcsalád - Fernald, 1905
- Chlorion
† Mendampulicini alcsalád - Antropov, 2000
- Mendampulex
- Sceliphrini alcsalád - Ashmead, 1899
- Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
- Dynatus
- Penepodium
- Podium
- Trigonopsis
- Sceliphrina nemzetség - Ashmead, 1899
- Chalybion
- †Hoplisidia
- Sceliphron
- Podiina nemzetség - de Saussure, 1892
- Sphecini alcsalád - Latreille, 1802
Ismertebb magyarországi fajok
[szerkesztés]- piroslábú hernyóölő (Ammophila heydeni)
- homoki hernyóölő (közönséges homoki darázs, Ammophila sabulosa),
- gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium)
- nagy szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus)
- szöcskeölő darázs (Sphex ruficinctus)
Források
[szerkesztés]- Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- Kaparódarázs-szerűek családsorozata
- Hymenoptera (Hártyásszárnyúak)[halott link]
- ITIS szerinti rendszerbesorolás