Ugrás a tartalomhoz

Homoki hernyóölő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homoki hernyóölő
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Méhalkatúak (Apoidea)
Család: Kaparódarazsak (Sphecidae)
Alcsalád: Ammophilinae
Nemzetség: Ammophilini
Nem: Ammophila
Kirby, 1798
Faj: A. sabulosa
Tudományos név
Ammophila sabulosa
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homoki hernyóölő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki hernyóölő témájú kategóriát.

A homoki hernyóölő vagy közönséges homoki darázs (Ammophila sabulosa) a rovarok osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a kaparódarazsak (Sphecidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 16–28 milliméter. Hosszú, nyeles potroha bunkóban végződik. Teste fekete, csak a potrohnyél táján van egy narancsvörös szakasz, de a hím esetében még ezen is van felül egy fekete folt. A nőstény potrohnyelén a narancsvörös szín végig folyonos.

nőstény ♀
nőstény ♀
hím ♂
hím ♂
mezei iringó (Eryngium campestre) virágán (Törökbálint, 2018)

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

Hazánk minden részén gyakori faj, tehát a nevével ellentétben nem ragaszkodik a homokhoz. Minden olyan hely megfelel neki fészkeléshez, amely száraz, napos fekvésű, kopár és nem túl tömör talajú, tehát nincsen átszőve gyökerekkel, és nem kifejezetten köves-kavicsos.

Szaporodása

[szerkesztés]

A megtermékenyített nőstény tojás alakú üregben végződő aknát kapar a talajba, majd hernyóvadászatra indul. Amint talál egy megfelelőt, azt több szúrással megbénítja, majd behúzza a fészekbe, és rárak egy petét. (A petéből kikelő lárva élve falja fel a megbénított hernyót.) Ha az anya elég nagynak találta a hernyót ahhoz, hogy az ivadéka bábállapotig fejlődjön rajta, akkor végleg lezárja a fészket. Ha a hernyó túl kicsinek találtatott, akkor ideiglenesen zárja le, és további hernyókat visz neki, minden alkalommal ideiglenesen lezárva a fészket, míg elégedett nem lesz, amikor is végleg lezárja azt apró rögökkel és kavicsokkal. Az eljárást kb. 10 alkalommal ismétli meg. A bábozódásra kész kifejlett lárva egy vékony nyélen függve úgy szövi körül magát, hogy gubója ne érjen az üreg falához. A kikelt darazsak június közepén hagyják el fészkeiket.

Források

[szerkesztés]