Kampa sziget
| Kampa | |
 | |
| Jan Hána: Ülő lány – Jarmila | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Csehország |
| Város | Prága |
| Városrész (městské část) | Kisoldal (Malá Strana) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Moldva |
| Terület | 0,052 km² |
| Hosszúság | 0,62 km |
| Szélesség | 0,12 km |
| Időzóna | CET |
| Elhelyezkedése | |
 Kampa
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 24′ 31″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 24′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kampa témájú médiaállományokat. | |
A Kampa-sziget (Kampovskej ostroh) a Moldva legismertebb szigete Prága közigazgatási határán belül. A szigetre ötfelől juthatunk be:
- északon a Károly hídról a lépcsőn,
- délen a Kisoldalról átvezető utcán,
- e kettő között három hidacskán.
Fekvése[szerkesztés]
A szárazföldtől a Moldva egyik mellékága, a Čertovka (Ördögárok) választja el. Ez onnan kapta a nevét, hogy a legenda szerint egy itteni, vízimalmot üzemeltető asszony összeszövetkezett az ördöggel. Mivel a víz két szép házsor közé is befolyik, ezt a részt Prága Velencéjének is nevezik.[1]
Északi csúcsán halad át a Károly híd, amelynek lejáróját azonban csak 1884-ben építették meg. Odáig a Kisoldalt a szigettel összekötő három fahídon jártak át. A 20. század elején a csatorna fölső (déli) végét befedték, és a fedett szakaszon utcát vezettek át.[2]
Északi része szellősen beépített, a házak között hangulatos térrel (Na Kampě).[3]. Itt építették ki a Kisoldali rakpartot (Malostranské nábřeží)[1], amely körbeéri az északi részt Az ívelt épületsor hangulatos teret zár közre. A déli részt parkosították.[4]
Története[szerkesztés]
A csatornát a johannita lovagrend ásatta a középkorban a vízimalmokat hajtó víz szabályozása érdekében; neve először a johannita templom 1169-ben kelt oklevelében szerepel. Ekkor épült a máig fennmaradt Nagyperjeli malom.[5]
A szigetet a Moldva áradásai folyamatosan formálták; alakja és helyzete is rendszeresen változott (a szigetek fölső vége folyamatosan pusztul, az alsó épül).
A 16. század közepéig gyakorlatilag lakatlan volt, csak a vízimalmok alulcsapott vízikerekeit hajtotta a csatorna vize. 1541-ben kezdték a kiégett épületek törmelékével feltölteni;[4] ezt tekinthetjük a partvédelem kezdetének. Mivel azonban így is az ártér része maradt, gyakran átsöpörtek rajta a folyó hullámai. Ezért sokáig csak a legszegényebbek – tutajosok, mosónők – építették itt föl kalyibáikat.[6]
Három malom még ma is áll,[7][4] a vízikerekek közül négy maradt meg.[6] A legismertebb a lovagok egykori nagyperjelségénél álló Nagyperjeli malom (Velkopřevorský mlýn).
A 17. és a 20. század között a Kampán dolgoztak a prágai fazekasok. Az évi kirakodóvásár híre messze földekre eljutott.[2][1]
A partot a 17. század elején körös-körül kikövezték, meghatározva ezzel a sziget végleges körvonalait.[2]
Ezután éppen viszonylagos lakatlansága miatt jött divatba. A nemes családok a 17. században fedezték fel maguknak, és az északi részen kúriákat, palotákat emeltek.[1]
1884-ben épült meg a Károly hídra vezető lépcső. 1915-ben a csatorna déli részét befedték, és a Kisoldalól utcát vezettek át. A sziget azóta félszigetnek látszik.[2]
A második világháború után a déli rész kertjeit összevonva egybefüggő közparkot alakítottak ki.
Látnivalói[szerkesztés]
Fő nevezetességei a parkok és a malmok.
Malmok[szerkesztés]
A Mlýn Huť (mlýn = malom) kora barokk épületét egy tűzvész után a 20. század ötvenes éveiben építették újjá. A fa malomkerekek nagy részét 1995-ben készítették.[2]
A Lennon falhoz vezető kis híd mellett áll a 16. században épült Nagyperjeli az utolsó fennmaradt reneszánsz malom; ezt a Károly híd bal oldaláról is látni. Eredetére utal másik neve, Máltai malom (Maltézský mlýn). Ismerik még István-malomként (Štěpánovský mlýn) is arra emlékeztetve, hogy a 16. században egy Štěpán nevű molnár volt a tulajdonosa.[7]. Vízikerekének átmérője eléri a nyolc métert.[6]. A hatalmas fa malomkerekeket a Károly hídról is jól látni.[2]
Mai, késő reneszánsz külseje az utolsó nagyobb, 1598-as átépítés eredménye. Az 1970-es években raktárnak használták.[8]
Egy 1841-es térképen jól látszik a sziget alsó harmadánál, a Moldva partján álló nagy épületegyüttes, a Sovův malom (Sova malma). Nevét 15. századi tulajdonosáról, liboslabi Václav Sováról kapta. A 19. század közepén Francis Odkolek pékmester vásárolta meg az épületet, amit reneszánsz stílusúvá alakított. Berendezését is jelentősen modernizálta, azaz gőzmalommá alakította át. A gőzmalom 1896-ban részlegesen leégett, majd a város tulajdonába került. 1920-ban az épület folyó felőli frontját a Moldva szabályozása (a zsilip építése) miatt lebontották. Az átépítések eredményeként neogótikus épületnek szép empire kapuja van. Az 1970-es években a Csehszlovák Tudományos akadémia egyik intézménye működött benne.[8] Az egykori malomban 2001-ben nyitották meg a Kampa Múzeumot.[2]
Kertek[szerkesztés]
Először a Michnovská kertet alakították ki az 1600-as években. Itt áll a Mlýn Huť.
A 19. század közepén Francis Odkolek pékmester vásárolta meg a a Sovův malmot és a környező telkeket, amelyeket parkosított. Róla kapta nevét az Odkolkovská kert.[2]
Ennek folytatása a Liechtenstein-palota körül kialakított Kaisersteinsky-kert.[2]
Szobrok[szerkesztés]
A Kampa Múzeum előtt négykézlábaznak David Černý negatív orrú kisgyermekszobrai, a Babák. A három fekete, bronz csecsemő egyenként 800 kilós.[9]
Harmónia – Srí Csinmoj szobrát a vallási vezető engedélyével készítette el az Indiában született angol szobrász, Kaivalya Torpy, akire nagy hatással voltak Csinmoj tanításai. A Kampa Múzeum mellett, a Moldva partján a tavaszi árvíz idején Csinmoj derékig a vízben áll. A gipszmintából 2008 óta öntik bronzba Prágában a szobrokat, amelyeket nagyvárosokban helyeznek el. Az első példányt 2008. október 27-én avatták fel az oslói kikötőben. A szigeten álló a második példány; ezt 2009. okt 23-án avatták.[10]
A Kampa Múzeum ellőtt a Čertovka partján 34 sárga pingvin sorakozik. A foszforeszkáló állatkákat a Cracking Art Group készítette újrahasznosított műanyagokból.[11]
A Titánok – Emilie Benes Brzezinski Svájcban született amerikai faszobrász Edvard Beneš másodunokahúga, Zbigniew Brzezinski özvegye. Ezt a munkáját 2002-es prágai kiállítása alkalmával ajándékozta a Kampa Múzeumnak. Eredetileg öt hasított fatörzs állt a Moldva partján, de a természet kettőt már visszahódított magának.[12] A parkban is több szobor áll:
- Lány a szőlővel,
- Ülő lány – Jarmila Jan Hána 1958-ban faragott szobrát 1977-ven felújították.[13]
Épületek[szerkesztés]
A Sovův malomból kialakított Kampa Múzeum a modern művészeteket mutatja be.[5] Itt egyebek közt František Kupka festőművész munkáit tekinthetjük meg.
Az északi rész épületei egy macskaköves teret zárnak közre. Ez a Na Kampě.[14]
A paloták közül a legnevezetesebb az 1600-as évek végén épült Liechtenstein (más néven Kaiserstein)-palota (Kampa sziget 4.). A kora barokk palazzettót (kis palotát) 1696-ban építették. Számtalanszor cserélt gazdát, és eközben többször átépítették.[8]. Itt szállt meg 1996-ban II. Erzsébet királynő és a férje, Fülöp herceg. [6]
Tőle nyugatra áll a Dobrovský-villa (Werich-villa).[2] Ennek felújítását 2008-ban kezdeményezte a Mládek házaspár. Az épületben több neves személyiség lakott, illetve dolgozott. Josef Dobrovský (1753–182), a cseh felvilágosodás jezsuita páterből lett kiemelkedő alakja, a szlavisztika megalapozója[8] itt nevelte Nostiz gróf gyermekeit. A villa nevét adó Jan Werichhel itt lakott színésztársa és barátja, Jiří Voskovec, valamint a költő Vladimír Holan.[14] A villa előtt áll Dobrovský emlékműve (Tomáš Seidan, 1891).[8]
A múzeumtól nem messze áll a kompos háza, amelyben a 2020-as években kiváló halétterem üzemel.[2]
A Károly hídtól nem messze áll a „Szűz Mária képéhez” címzett ház, melynek legendája szerint az épületen látható Mária-képet egy árvíz sodorta a szigetre. Az épület akkori tulajdonosa vallásos buzgalmában élete kockáztatásával mentette ki a habok közül a festményt. Felakasztotta a ház oromzatára, és csodák csodája, az ár nyomban visszahúzódott. A kép állítólag ezután is szerencsét hozott mindenkinek, aki imádkozott hozzá.[6]
Az egykori Judit híd maradványai a Károly híd mögötti épület pincéjében tekinthetők meg.[2] A híd egykori íve ma a pince boltozata.[8]
Az északi részen az 1604-ben épült Arany Oroszlán házat 1732-ben reneszánsz stílusúvá alakították át.
Az egyik macskaköves utcában áll a Ház az Arany Ollókhoz. Ez 1586-ban épült, majd Johann Ignaz Palliardi klasszicistává formálta át. Itt élt és dolgozott egykor a híres festő és illusztrátor Adolf Kašpar.
A lőpormalom és lőporraktár (Prachovna, Kampa sziget 8.) eredetileg a 15. században épült, de 1650 körül teljesen átépítették. A malom bezárása után egy textilkereskedő vette meg, és a 19. század elején empire homlokzatot kapott.[8] A volt főúri épületek közül jelentős:
- az Aranyfürt ház (U zlatého brozou; Kampa sziget 2.) a 16. század végén épült. Érdekessége helyiségek bordás mennyezete, de ez csak belülről látszik.[8]
- a Kék Róka ház (U modré lišky; Kampa sziget 3.) a 17. század elején barokk stílusban épült, de azóta többször átépítették.{{refhely|azonos=Sz}
- a Fehér Csizma ház (U bilé boty; Kampa sziget 13.) barokk épület rokokó stukkódíszekkel.[8]
Egyéb látnivalók[szerkesztés]
A parkok egyik látványossága a Lennon-fal, amelyet John Lennon által inspirált graffitikkal és Beatles-dalszövegekkel firkáltak tele.[6]
2002-ben a zsilippel szemben felállítottak egy monumentális fa széket, amelyet azonban az első áradás elvitt magával. Egy évvel később a széket egy hat méteressel pótolták.[2]
Nevének eredete[szerkesztés]
Először a lovagrend egy 11169-ben kelt dokumentumában említik. Mai nevét valószínűleg egy bizonyos Kampai Tychon Gangsgebről kapta, akinek itt a 16. században kertje volt.[1] Egy másik elképzelés[6] szerint a fehérhegyi csata (1620. november 8.) előtt itt táborozó spanyol katonák nevezhették el. Ebben az esetben a „Kampa” a mező, tér jelentésű campus szóból származhat.
Érdekességek[szerkesztés]
A Károly hídra vezető lépcsősoron játszódott az Impossible Mission egyik fontos jelenete.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Csehszlovákia
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Prága szigetei
- ↑ Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 47.
- ↑ a b c Prague.fm
- ↑ a b PragueGuide
- ↑ a b c d e f g Utazom
- ↑ a b Amazing Chzechia
- ↑ a b c d e f g h i Szombathy
- ↑ Hársch Ferenc: Babák
- ↑ Hársch Ferenc: Harmónia
- ↑ Hársch Ferenc: Sárga pingvinek
- ↑ [ https://www.kozterkep.hu/32079/titanok Hársch Ferenc: Titánok]
- ↑ Hársch Ferenc: Ülő lány - Jarmila
- ↑ a b Barangoló
Források[szerkesztés]
- ↑ Csehszlovákia: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981. pp. 200–201.) ISBN 963-243-185-5
- ↑ PragueGuide: : PragueGuide: Kampa Island Prague
- ↑ Prague.fm: Prague.fm.hu Kampa sziget
- ↑ Amazing Chzechia: Čertovka. Amazing Chzechia. Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 30.
- ↑ Utazom: Utazom.com: a Kampa
- ↑ Prága szigetei: [1]
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 199–201.
- ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 47.
