Kallmünz
| Kallmünz | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Regensburg járás | ||
| Irányítószám | 93183 | ||
| Körzethívószám | 09473 | ||
| Rendszám | R | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2815 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 65,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 344 m | ||
| Terület | 43,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Kallmünz weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallmünz témájú médiaállományokat. | |||
Kallmünz, település Németországban, a Regensburgi kerületben, Bajorország tartományban. Lakosainak száma 2815 fő (2023. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Schwandorftól délnyugatra, a Naab folyó mellett, Regensburgtól mintegy 25 km-re északra fekvő település.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 1250 | 1613 | 1872 | 2754 | 2824 | 2777 | 2799 | 2768 | 2757 | 2815 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 | 2023 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kallmünz és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni várhegyen végzett ásatások is bizonyítanak, melyek során a várhegyen a bronzkor végéről való kelta kör-erődítés nyomai kerültek a felszínre.
A város máig megőrizte a szép középkori központját. A legfontosabb látnivalók itt Kallmünz várának romjai, melyek a város felett egy sziklán állnak, és a régi kőhíd a Naab folyón.
Kallmünzben, 1903 nyarán találkozott egymással Vaszilij Kandinszkij orosz festő és a német expresszionista festő Gabriele Münter. Azóta Kallmünz egy állandó egy kis művésztelepnek ad otthont.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Városháza - 1603-ban épült reneszánsz stílusban
- Plébániatemploma - 1758-ban épült barokk stílusban
- A Wittelsbachok 17. századi várkastélya - A város fölötti magas dombra épült várkastélyt többször is lerombolták. Az öreg torony és a lakóépület magas falai a 13. századból származnak, de az itt végzett feltárások során a vár körül bronzkor végéről való kelta kör-erődítés nyomait is feltárták.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". register of German municipalities (2023) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024-11-16.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó)
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5

