Kagylós ház

Kagylós ház
Casa de las Conchas
Település	Salamanca
Cím	Calle de la Compañía utca
Építési adatok
Építés éve	1493–1517
Építési stílus	gótika Platereszk stílus
Hasznosítása
Felhasználási terület	kúria
Elhelyezkedése
Kagylós ház Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 57′ 46″, ny. h. 5° 39′ 58″40.962777777778, -5.6661111111111
Kagylós ház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kagylós ház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kagylós ház (spanyolul: Casa de las Conchas) nevű épület a spanyolországi Salamanca egyik 15–16. századi, különleges kinézetű műemléke. Nevét a külső falát borító rengeteg kagyló alakú díszítőelemről kapta. Ma könyvtár működik benne.

Története

Az épületet Rodrigo Maldonado de Talavera, a Salamancai Egyetem jogászprofesszora építtette, miután 1486-ban és 1493-ban két részletben megvásárolta azokat a házakat, amelyek a mai épület helyén álltak. Az építkezés 1493 és 1517 között zajlott, majd először az építtető fia, Rodrigo Arias Maldonado, később unokája, Pedro Maldonado Pimentel átépíttette a házat. A kagyló alakú díszítőelemek eredetére vonatkozó egyik elmélet szerint Arias Maldonado feleségének, Juana Pimentelnek a nemesi családi jelképe volt a kagyló, ezért került rá a falakra a Maldonado család lilioma mellett.

A ház eredetileg két toronnyal rendelkezett, de miután Pedro Maldonado Pimentel a király ellen felkelt comunerók egyik vezetőjévé vált, I. Károly spanyol király kivégeztette, további büntetésül pedig leromboltatta a ház egyik tornyát. 1701-ben újjáépítették a déli homlokzatot, 1722-ben pedig a megmaradt tornyot alakították át alacsonyabbra.

A Kagylós ház a 16. századtól egészen a 20. század elejéig lakóház volt, bár van olyan vélemény, amely szerint a 19. század végén laktanyaként is szolgált. Az utolsó család, amely itt lakott, a Santa Coloma-i gróf adminisztrátoráé volt. Utánuk a Colegio Menéndez Pelayo költözött be az épületbe: ez az oktatási intézmény az 1960-as évekig működött itt. 1967-ben tulajdonosa, a gróf, egyetlen aranypesetás jelképes áron bérbe adta az önkormányzatnak, méghozzá 99 évre, amely később meghosszabbítható. Miután homlokztatát felújították, 1993-ban könyvtár nyílt benne, majd három évvel később az andalúz kormányzat kapta meg, akik 2005-ben elcserélték.

Leírás

A kőből készült, többszintes ház, amelynek stílisában keveredik a késő gótika, a mudéjar és a reneszánsz, Salamanca történelmi belvárosában található, a Calle de la Compañía és a Rúa (Antigua) utcák sarkán. Utóbbi felé néző (déli) homlokzatán csak a felső szintet borítják be a fal síkjából kidomborodó, egyenként több tíz centiméteres nagyságú kagylódíszek, míg a nyugati oldalán ennél nagyobb területet is: számuk összesen a 300-at is meghaladja. A kagylókat nem az építőkövekből faragták ki, hanem kampók segítségével utólag toldották hozzá a falakhoz. A főbjárat szintén a nyugati oldalon található, fölötte a Maldonado család öt liliomot tartalmazó címerét ábrázoló kő dombormű látható. Ugyanezen a homlokzaton négy fő ablak nyílik, amelyek (a spanyol gótika jellegzetességét mutatva) mind különböznek egymástól, de abban közösek, hogy ezek fölött is a Maldonado-címer díszlik. Jellegzetesek az alsó szint kis ablakait védő, igen díszes vasrácsozatok, amelyek díszítő és védelmi szerepet egyaránt elláttak. A kis, négyszögű, kétszintes belső udvart oszlopok szegélyezik, amelyek között mixtilineáris vonalú ívek húzódnak. Az alsó szint oszlopbai fölött kőből faragott Maldonado-címerek, fölöttük pedig állatfejek láthatók. A fölső szint oszlopai carrarai márványból készültek, fejezetükön babérleveles díszítés látható.

Legendák

A házhoz kapcsolódó egyik legenda szerint a kagylódíszek egyike mögött (alatt) kincs rejtőzik: az egykori tulajdonos család ugyanis ide rejtette el a családi ékszereket, ráadásul egy dokumentumot is készítettek, amely egyrészt tartalmazza a becsült értéküket, másrészt segíthet nyomra vezetni azt, aki megpróblája megkeresni. De ahhoz, hogy valaki ezzel megpróbálkozhasson, a kincs értékével azonos értékű zálogot kell leadnia, így ha nem jár sikerrel a keresés, mindent elveszít, de ha sikerrel jár, visszakapja a zálogot is amellett, hogy a kincs az övé lesz.

Egy egyszerűbb „legenda” is létezik: eszerint az egyik kagyló mögé egyetlen aranypénzt rejtettek. Ez akár igaz is lehet, mert ilyet gyakran csináltak a valóságban azért, hogy szerencsét hozzon az itt lakó családnak. Egy másik történet arról számol be, hogy amikor a Menéndez Pelayo iskola működött benne, néhány diák, talán a túl szigorú tanárok elől, elmenekült az épületből egy titkos folyosón, amely a szomszédos házzal kötötte össze.

Képek

• 
  Az épület és környezete
• 
  A kagylók közelről
• 
  Részlet: egy földszinti ablak vasrácsozata
• 
  Az épületben berendezett könyvtár