Ugrás a tartalomhoz

KC–390 Millennium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KC–390 Millennium
A Farnborough-i légibemutatón 2018-ban
A Farnborough-i légibemutatón 2018-ban

Funkciókatonai szállító repülőgép
GyártóEmbraer
Sorozatgyártás2005
Gyártási darabszám7
Ár55−85 millió USD

Kapacitás23 t vagy 80 fő
Személyzet2-4 fő
Első felszállás2015. február 2.
Szolgálatba állítás2018
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz KC–390 Millennium témájú médiaállományokat.

A KC–390 Millenium a brazil Embraer repülőgépgyár kéthajtóműves, hátsó rámpás kialakítású katonai szállító repülőgépe. A repülőgép 2015 februárjában repült először, sorozatgyártása 2016-tól folyik. Ez a legnagyobb felszálló tömegű típus, amelyet a gyártó ez idáig tervezett. Hasznos terhelése 23 tonna, amellyel a C–130J Super Hercules piaci konkurensévé válik, sőt számos paramétere még jobb is annál.[1]

A Magyar Honvédség a típus harmadik megrendelőjeként két KC–390-es repülőgépet rendszeresít 2024-ben illetve 2025-ben.[2][3]

Története

[szerkesztés]

A prototípus 2015. február 3-án repült először. Az első prototípus 2018. október 5-én balesetet szenvedett.[4] Az első sorozatgyártású gép 2018. október 9-én repült először.[5] A KC–390, 2018. október 23-án megkapta a Brazil Légügyi Hatóság típusengedélyét.[6]

Kialakítása, jellemzői

[szerkesztés]

A repülőgépet fejlesztő vállalat a brazíliai székhelyű EMBRAER - amelyet a világ harmadik legnagyobb repülőgépgyártójaként tartanak számon - elsősorban a kisebb, regionális utasszállító és üzleti repülőgépeiről ismert. A piackutatást követően a gyártó elképzeléseiben egy többfeladatú, új generációs, közepes katonai teherszállító repülő körvonalazódott, amely sok légierőben a közeljövőben kiöregedő C-130-as repülőgépeket válthatja majd. Az így megszülető repülőgép képességei röviden a következőek:

Az alapváltozat képességei

[szerkesztés]
  • Levegőben üzemanyag felvétele
  • Különleges alakulatok és eszközeik célba juttatása
  • SAR („kutatás és mentés”) feladatok ellátása
  • Előkészítetlen repterekről való üzemelés

Kiegészítő berendezésekkel ellátható feladatok

[szerkesztés]
  • Orvosi evakuációs feladatok (MEDEVAC) – megfelelő orvosi berendezések beépítése szükséges (ICU-egység)
  • Légi utántöltés – a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténerrel (WARP) biztosított ez a képesség[1]
  • Személyszállítás – ülések beszerelése szükséges
  • Légi tűzoltás - MAFFS II típusú modulárisan beépíthető tartály- és kiszórórendszer segítségével 11300 liter vizet képes kijuttatni erdő- és bozóttüzek megfékezésére, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő a klímaváltozás következtében.[7]

A repülőgép a szállító feladatkörben megszokottnak mondható T-vezérsíkos felsőszárnyas kialakítást kapott. A gyártó egy civil repülésben nagyon elterjedt és bevált sugárhajtóművet választott a repülőgép számára az ebben a kategóriában jellemző légcsavaros megoldás helyett. A két IAE V2531–E5 gazdaságos üzemeltetést biztosító nagy kétáramúsági fokkal rendelkező, FADEC 7 vezérlésű sugárhajtómű egyenként max. 132 kN-os tolóerőt biztosít a Millenium számára.

A repülőgép össztechnikai üzemideje 15 000 repülési ciklus, vagy 30 000 repült óra vagy 30 év, ami igencsak magasnak tekinthető. A gyártó által biztosított integrált logisztikai támogatással akár 90%-os, folyamatos rendelkezésre állás biztosítható.[1]

A KC-390 raklapos teherszállítás esetén maximum 23 tonna, míg gépjárművek szállítása során akár 26 tonna hasznos terhelést tesz lehetővé, amely jelentősen meghaladja a hosszított törzsű C–130J–30 Super Hercules 20 tonnás terhelhetőségét.[1]

A gép avionikáját, repülőműszereit az amerikai Rockwell Collins, 10 kerekes futóműveit a francia Messier Dowty tervezte és gyártotta, aminek köszönhetően füves kifutópályáról is üzemelhet, nincs szüksége betonozott felületre.[1] A gép – mint manapság az megszokott – valójában egy "nemzetközi termék": részegységeket portugál, argentin és cseh cégek is szállítanak be.

A KC-390 hatótávolsága különböző terhelésekkel

A tehertér hosszúsága 18,54 m, hátsó rámpa nélkül 12,68 m, szélessége 3,45 m, magassága pedig 3,2 m. Érdekesség, hogy hátsó rámpa is pakolható, terhelhető a szállítás során, így raktér szinte teljes "légtere" kihasználható.[1]

A KC-390-es katonai szállító repülőgépen szállítható:

  • 80 felfegyverzett katona
  • 64 ejtőernyős katona
  • 7 db szabványos méretű légi szállítású rakodólap
  • 2 db szabványos méretű 20 lábas konténer
  • 3 db Mercedes-Benz G 270 CDI könnyű terepjáró személygépjármű
  • 3 db HMMWV M1151A1 terepjáró jármű
  • 1 db Gidrán páncélozott jármű
  • 2 db NMS páncélozott jármű
  • 2 db M113 szállító harcjármű
  • 1 db LAV–25 gyalogsági harcjármű
  • 1 db UH–60M Black Hawk szállítóhelikopter

A gépek ún. CHADS rendszerének segítségével, bármilyen időjárási viszonyok között, precíziós pontossággal lehet a terhet leszállás nélkül a rendeltetési helyére kijuttatni. Ehhez a szállítmányspecialistának (loadmaster) egy külön monitor áll a rendelkezésre, amelyen kontrollálni tudja a teherrámpa vezérlését és az elektromotorokkal működtetett görgősort. Mindezt nagymértékben támogatja a fedélzeti radar, amely nemcsak időjárásjelző, hanem térképező funkcióval is rendelkezik annak érdekében, hogy felhőzeten keresztül is lehetővé váljon a célzott teherdobás.[1][1]

A KC-390 repülőgépek önvédelmi rendszerét a legmodernebb technikai megoldások alkalmazásával alakították ki. A passzív önvédelmi rendszer részeként – az üzemanyag-robbanást meggátoló rendszeren túl – a pilótafülke front része fix páncélzattal van ellátva. A kiemelt fontossággal bíró rendszerek (a pilótafülke alsó és hátsó része, az oxigéntartály, a loadmaster munkaállomása, az üzemanyag rendszer központi váltószelep) védelme érdekében – 7,62 mm-es lőszer elleni védelmet biztosító – eltávolítható páncélzattal szerelhetők fel néhány óra alatt. Az aktív önvédelmi rendszer magába foglalja a közeledő rakétákra figyelmeztető elektro-optikai berendezést (MAWS), a radar- (RWS) és lézeres besugárzásjelzőt (LWS), valamint az infracsapda- és dipolszórókazettákat. A törzsvégen lévő farokkúp alá helyezték el a legkorszerűbb DIRCM berendezést, amely lézerrel vakítja el a gép felé tartó infravörös önirányítású rakétákat.[1]

A Magyar Honvédség szállító repülőgépeibe az izraeli BIRD AeroSystems által szállított komplex védelmi rendszerét építik be, amely a radar- illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, és a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett, az alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugárral történő megrongálására, semlegesítésére is. Ugyanezt a védelmi rendszert a Honvédség más szállító repülőgépei is megkapják (A319, Falcon).[8]

A repülőgép a légi utántöltés mellett növelheti a hatótávolságát az AAR-póttartályok (egyenként 5095 l kapacitás) által biztosított többlet tüzelőanyaggal. A légiutántöltő képesség érdekében a két szárny alá szerelik fel a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténert (WARP). Az egyenként 612 kg tömegű berendezésben 26,5 m kiengedhető tömlő található. A beépített szivattyú percenként 1500 l átadását teszi lehetővé, amellyel egyidejűleg két harci repülőgép vagy helikopter utántöltése végezhető.[1] A gép a raktérben elhelyezett póttartályokkal összesen 36 tonnányi üzemanyagot képes szállítani, amely 7-8 Gripen vadászrepülőgép teljes feltöltésére elegendő.[9]

Ez a művelet nagy felkészültséget igényel, mivel a szállító repülőnek a minimális (átesési) sebesség közelébe kell lelassulnia, ráadásul nem keletkezhet túl erős turbulencia a gép mögött. Az üzemanyag-utántöltés minél biztonságosabb végrehajtása érdekében az operátor munkáját a beépített kamerarendszer segíti.[1] A magyar vonatkozást tekintve a Honvédség megrendelte a légi utántöltő csomagot a szállító repülőgépeihez, így a Gripenek légi utántöltése illetve annak rendszeres gyakorlása itthon is megoldottá válik. A két szállító repülőgép egymást is tudja üzemanyaggal utántölteni, így a hatótávolság jelentősen megnövelhető. Felmerült az is, hogy a még gyártás alatt álló H225M helikoptereink egy része is légi utántöltő képességet kapjanak.[10]

A Honvédség A319-es szállító repülőgépeken kialakított MEDEVAC képesség növelése érdekében 4 intenzív terápiás egység (ICU vagy PTU) kiszolgálását biztosító ún. előbeépítést alakítottak ki. A külön beszerzésre tervezett ICU-egység megegyezik majd az A319 típusú szállító repülőgépeken alkalmazottal. A katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétel érdekében – elsősorban tömeges légi kiürítés során – a 74 db hordágy és 7 db oxigéntartály rögzítése lehetséges az ICU egység beépítésével. [1]

Alkalmazás a Magyar Honvédségben

[szerkesztés]

Magyarország légi ereje számára 2 db KC–390-est rendelt 2020 novemberében.[2] Egy évvel később, 2021 novemberében a brazil EMBRAER vállalat megkezdte az első Magyarországra szánt repülőgép gyártását.[11] A két repülőgép érkezése 2024-ben várható.[12][3] A magyar KC–390-esek bázisa a Kecskeméten lesz lesz.

Az első C–390-es repülőgépet 2024. április 12-én adta át a gyártó a Magyar Légierőnek. Ezt követően a gépet háromhetes tesztnek vetik alá, ellátják a NATO szabványok szerinti kommunikációs rendszerekkel, majd a végső gyári tesztekre visszatér Braziliába. A típus szolgálatba állítására várhatóan 2024 őszén kerül sor.

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy mekkora előrelépést jelent a Honvédség számára KC-390-es a korábbi teherszállító típusához illetve fő konkurenséhez képest.[1]

Típus Személyzet Max. hasznos teher Utazó sebesség Repülési magasság Hatótávolság max. terheléssel Szállítható utasok száma
An-26 Curl 5 fő 5,5 t 440 km/h 7500 m 1100 km 40 fő
KC-390 Millenium 2-4 fő 23 t 800 km/h 11 000 m 2110 km (23 t teherrel) 80 fő
C-130J Super Hercules 3 fő 20 t 644 km/h 8500 m 3300 km (15,4 t teherrel) 92 fő
KC-390 az An-26-hoz képest -3 fő +17,5 t +360 km/h +3500 m +1010 km +40 fő
KC-390 a C-130J-hez képest -1 fő +3 t +156 km/h +2500 m -1190 km -12 fő

Rendszeresítő haderők

[szerkesztés]

Tényleges megrendelések

[szerkesztés]
  •  Ausztria - 4 db repülőgép vásárlását határozta el 2023 szeptemberében.[13][14]
  •  Brazília – 15 db a korábbi 28 db + 2 db gyári tesztpéldányos megrendelés helyett. Az EMBRAER perre megy a brazil állammal megrendelés csökkentés miatt.[15]
  •  Hollandia – 5 db repülőgép beszerzése mellett döntött a Holland Királyi Légierő 2022 júniusában régi C–130 Herculeseik leváltására. Az első repülőgépeket 2026-ban veszik át várhatóan.[16][14]
  •  Portugália – 5 db - 2022 október 17-én vette át az első repülőgépet Portugál Légierő, amely a típus első külföldi megrendelője volt.[17]
  •  Magyarország – 2 db[2] – Leszállításuk 2024-ben várható.[3] Hosszabb távon egy harmadik repülőgép beszerzése is tervben van ha az ország anyagi lehetőségei megengedik.

Érdeklődők

[szerkesztés]

Műszaki adatok

[szerkesztés]

Repülési teljesítmény[4]

[szerkesztés]
  • Maximális teherbírás: 23 tonna
  • Hajtóművek: 2 × IAE V2500-E5 sugárhajtómű, 2x 132 kN
  • Utazó sebesség: 870 km/h
  • Maximális sebesség: 987,8 km/h
  • Hatótávolság:
    • Teljes terheléssel: 2110 km
    • 14 tonna teherrel: 5055 km
    • Maximum hatótávolság: 8556 km
  • Repülési magasság: 11000 m
  • Személyzet:
    • 4 fő (2 pilóta, 2 loadmaster vagyis szállítmányspecialista)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k l m „A harcászati légi szállító képesség fejlesztése a Magyar Honvédségben - Bemutatkozik a KC–390 Millennium repülőgép”. Haditechnika LV. (2021/2). 
  2. a b c Tivadar, Körtvélyes: Két Embraer KC-390-est vásárol Magyarország (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2020. november 17. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  3. a b c https://honvedelem.hu/hirek/a-tervezetthez-kepest-jobban-halad-az-elso-magyar-kc-390-katonai-szallitorepulogep-gyartasa.html. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
  4. a b Képek a megsérült KC-390 prototípusról - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. május 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű) 
  5. Levegőben az első sorozatgyártású KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű) 
  6. Megkapta a brazil típusengedélyt a KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű) 
  7. https://www.airdatanews.com/c-390-completes-firefighting-certification-says-embraer/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
  8. Csapatmunka – két hajtóműre. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  9. „A KC-390 légi utántöltő képessége”. AERO Magazin (2022-03-22). 
  10. Airbus Helicopters gyár látogatás - Franciaország, Marignane. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  11. Megkezdődött az első magyar KC-390 katonai szállító repülőgép gyártása 
  12. ATV - Szimulátor c. tv-műsor (2022.03.21). (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  13. https://www.reuters.com/world/europe/austria-plans-replace-retiring-c-130-aircraft-with-embraers-c-390-minister-2023-09-20/. (Hozzáférés: 2023. szeptember 20.)
  14. a b https://embraer.com/global/en/news?slug=1207409-the-netherlands-to-acquire-nine-multi-mission-airlift-embraer-c-390-millennium-in-joint-order-with-austria. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
  15. Perre megy az Embraer a visszamondott KC-390-esek miatt. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
  16. Hollandia is a C-390 mellett döntött. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
  17. https://www.airforce-technology.com/news/portuguese-first-kc390-arrives-portugal/. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  18. https://www.airforce-technology.com/news/embraer-mous-south-korean-companies/. (Hozzáférés: 2022. november 1.)