KC–390 Millennium
KC–390 Millennium | |
A Farnborough-i légibemutatón 2018-ban | |
Funkció | katonai szállító repülőgép |
Gyártó | Embraer |
Sorozatgyártás | 2005 |
Gyártási darabszám | 7 |
Ár | 55−85 millió USD |
Kapacitás | 23 t vagy 80 fő |
Személyzet | 2-4 fő |
Első felszállás | 2015. február 2. |
Szolgálatba állítás | 2018 |
Háromnézeti rajz | |
A Wikimédia Commons tartalmaz KC–390 Millennium témájú médiaállományokat. |
A KC–390 Millenium a brazil Embraer repülőgépgyár kéthajtóműves, hátsó rámpás kialakítású katonai szállító repülőgépe. A repülőgép 2015 februárjában repült először, sorozatgyártása 2016-tól folyik. Ez a legnagyobb felszálló tömegű típus, amelyet a gyártó ez idáig tervezett. Hasznos terhelése 23 tonna, amellyel a C–130J Super Hercules piaci konkurensévé válik, sőt számos paramétere még jobb is annál.[1]
A Magyar Honvédség a típus harmadik megrendelőjeként két KC–390-es repülőgépet rendszeresít 2024-ben illetve 2025-ben.[2][3]
Története
[szerkesztés]A prototípus 2015. február 3-án repült először. Az első prototípus 2018. október 5-én balesetet szenvedett.[4] Az első sorozatgyártású gép 2018. október 9-én repült először.[5] A KC–390, 2018. október 23-án megkapta a Brazil Légügyi Hatóság típusengedélyét.[6]
Kialakítása, jellemzői
[szerkesztés]A repülőgépet fejlesztő vállalat a brazíliai székhelyű EMBRAER - amelyet a világ harmadik legnagyobb repülőgépgyártójaként tartanak számon - elsősorban a kisebb, regionális utasszállító és üzleti repülőgépeiről ismert. A piackutatást követően a gyártó elképzeléseiben egy többfeladatú, új generációs, közepes katonai teherszállító repülő körvonalazódott, amely sok légierőben a közeljövőben kiöregedő C-130-as repülőgépeket válthatja majd. Az így megszülető repülőgép képességei röviden a következőek:
Az alapváltozat képességei
[szerkesztés]- Levegőben üzemanyag felvétele
- Különleges alakulatok és eszközeik célba juttatása
- SAR („kutatás és mentés”) feladatok ellátása
- Előkészítetlen repterekről való üzemelés
Kiegészítő berendezésekkel ellátható feladatok
[szerkesztés]- Orvosi evakuációs feladatok (MEDEVAC) – megfelelő orvosi berendezések beépítése szükséges (ICU-egység)
- Légi utántöltés – a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténerrel (WARP) biztosított ez a képesség[1]
- Személyszállítás – ülések beszerelése szükséges
- Légi tűzoltás - MAFFS II típusú modulárisan beépíthető tartály- és kiszórórendszer segítségével 11300 liter vizet képes kijuttatni erdő- és bozóttüzek megfékezésére, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő a klímaváltozás következtében.[7]
A repülőgép a szállító feladatkörben megszokottnak mondható T-vezérsíkos felsőszárnyas kialakítást kapott. A gyártó egy civil repülésben nagyon elterjedt és bevált sugárhajtóművet választott a repülőgép számára az ebben a kategóriában jellemző légcsavaros megoldás helyett. A két IAE V2531–E5 gazdaságos üzemeltetést biztosító nagy kétáramúsági fokkal rendelkező, FADEC 7 vezérlésű sugárhajtómű egyenként max. 132 kN-os tolóerőt biztosít a Millenium számára.
A repülőgép össztechnikai üzemideje 15 000 repülési ciklus, vagy 30 000 repült óra vagy 30 év, ami igencsak magasnak tekinthető. A gyártó által biztosított integrált logisztikai támogatással akár 90%-os, folyamatos rendelkezésre állás biztosítható.[1]
A KC-390 raklapos teherszállítás esetén maximum 23 tonna, míg gépjárművek szállítása során akár 26 tonna hasznos terhelést tesz lehetővé, amely jelentősen meghaladja a hosszított törzsű C–130J–30 Super Hercules 20 tonnás terhelhetőségét.[1]
A gép avionikáját, repülőműszereit az amerikai Rockwell Collins, 10 kerekes futóműveit a francia Messier Dowty tervezte és gyártotta, aminek köszönhetően füves kifutópályáról is üzemelhet, nincs szüksége betonozott felületre.[1] A gép – mint manapság az megszokott – valójában egy "nemzetközi termék": részegységeket portugál, argentin és cseh cégek is szállítanak be.
A tehertér hosszúsága 18,54 m, hátsó rámpa nélkül 12,68 m, szélessége 3,45 m, magassága pedig 3,2 m. Érdekesség, hogy hátsó rámpa is pakolható, terhelhető a szállítás során, így raktér szinte teljes "légtere" kihasználható.[1]
A KC-390-es katonai szállító repülőgépen szállítható:
- 80 felfegyverzett katona
- 64 ejtőernyős katona
- 7 db szabványos méretű légi szállítású rakodólap
- 2 db szabványos méretű 20 lábas konténer
- 3 db Mercedes-Benz G 270 CDI könnyű terepjáró személygépjármű
- 3 db HMMWV M1151A1 terepjáró jármű
- 1 db Gidrán páncélozott jármű
- 2 db NMS páncélozott jármű
- 2 db M113 szállító harcjármű
- 1 db LAV–25 gyalogsági harcjármű
- 1 db UH–60M Black Hawk szállítóhelikopter
A gépek ún. CHADS rendszerének segítségével, bármilyen időjárási viszonyok között, precíziós pontossággal lehet a terhet leszállás nélkül a rendeltetési helyére kijuttatni. Ehhez a szállítmányspecialistának (loadmaster) egy külön monitor áll a rendelkezésre, amelyen kontrollálni tudja a teherrámpa vezérlését és az elektromotorokkal működtetett görgősort. Mindezt nagymértékben támogatja a fedélzeti radar, amely nemcsak időjárásjelző, hanem térképező funkcióval is rendelkezik annak érdekében, hogy felhőzeten keresztül is lehetővé váljon a célzott teherdobás.[1][1]
A KC-390 repülőgépek önvédelmi rendszerét a legmodernebb technikai megoldások alkalmazásával alakították ki. A passzív önvédelmi rendszer részeként – az üzemanyag-robbanást meggátoló rendszeren túl – a pilótafülke front része fix páncélzattal van ellátva. A kiemelt fontossággal bíró rendszerek (a pilótafülke alsó és hátsó része, az oxigéntartály, a loadmaster munkaállomása, az üzemanyag rendszer központi váltószelep) védelme érdekében – 7,62 mm-es lőszer elleni védelmet biztosító – eltávolítható páncélzattal szerelhetők fel néhány óra alatt. Az aktív önvédelmi rendszer magába foglalja a közeledő rakétákra figyelmeztető elektro-optikai berendezést (MAWS), a radar- (RWS) és lézeres besugárzásjelzőt (LWS), valamint az infracsapda- és dipolszórókazettákat. A törzsvégen lévő farokkúp alá helyezték el a legkorszerűbb DIRCM berendezést, amely lézerrel vakítja el a gép felé tartó infravörös önirányítású rakétákat.[1]
A Magyar Honvédség szállító repülőgépeibe az izraeli BIRD AeroSystems által szállított komplex védelmi rendszerét építik be, amely a radar- illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, és a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett, az alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugárral történő megrongálására, semlegesítésére is. Ugyanezt a védelmi rendszert a Honvédség más szállító repülőgépei is megkapják (A319, Falcon).[8]
A repülőgép a légi utántöltés mellett növelheti a hatótávolságát az AAR-póttartályok (egyenként 5095 l kapacitás) által biztosított többlet tüzelőanyaggal. A légiutántöltő képesség érdekében a két szárny alá szerelik fel a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténert (WARP). Az egyenként 612 kg tömegű berendezésben 26,5 m kiengedhető tömlő található. A beépített szivattyú percenként 1500 l átadását teszi lehetővé, amellyel egyidejűleg két harci repülőgép vagy helikopter utántöltése végezhető.[1] A gép a raktérben elhelyezett póttartályokkal összesen 36 tonnányi üzemanyagot képes szállítani, amely 7-8 Gripen vadászrepülőgép teljes feltöltésére elegendő.[9]
Ez a művelet nagy felkészültséget igényel, mivel a szállító repülőnek a minimális (átesési) sebesség közelébe kell lelassulnia, ráadásul nem keletkezhet túl erős turbulencia a gép mögött. Az üzemanyag-utántöltés minél biztonságosabb végrehajtása érdekében az operátor munkáját a beépített kamerarendszer segíti.[1] A magyar vonatkozást tekintve a Honvédség megrendelte a légi utántöltő csomagot a szállító repülőgépeihez, így a Gripenek légi utántöltése illetve annak rendszeres gyakorlása itthon is megoldottá válik. A két szállító repülőgép egymást is tudja üzemanyaggal utántölteni, így a hatótávolság jelentősen megnövelhető. Felmerült az is, hogy a még gyártás alatt álló H225M helikoptereink egy része is légi utántöltő képességet kapjanak.[10]
A Honvédség A319-es szállító repülőgépeken kialakított MEDEVAC képesség növelése érdekében 4 intenzív terápiás egység (ICU vagy PTU) kiszolgálását biztosító ún. előbeépítést alakítottak ki. A külön beszerzésre tervezett ICU-egység megegyezik majd az A319 típusú szállító repülőgépeken alkalmazottal. A katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétel érdekében – elsősorban tömeges légi kiürítés során – a 74 db hordágy és 7 db oxigéntartály rögzítése lehetséges az ICU egység beépítésével. [1]
-
"All-glass cockpit" - a repülőben alig találhatók hagyományos repülőműszerek
-
AZ IAE V2531–E5 hajtómű
-
A gép méreteit jól érzékeltetik a mellette álló karbantartók
-
Felszállás előtt
-
Egy KC-390-es vesz fel üzemanyagot egy másiktól
-
KC-390 földet ér a 2019-es párizsi repülőnapon
-
Infracsapda szórás-teszt
Alkalmazás a Magyar Honvédségben
[szerkesztés]Magyarország légi ereje számára 2 db KC–390-est rendelt 2020 novemberében.[2] Egy évvel később, 2021 novemberében a brazil EMBRAER vállalat megkezdte az első Magyarországra szánt repülőgép gyártását.[11] A két repülőgép érkezése 2024-ben várható.[12][3] A magyar KC–390-esek bázisa a Kecskeméten lesz lesz.
Az első C–390-es repülőgépet 2024. április 12-én adta át a gyártó a Magyar Légierőnek. Ezt követően a gépet háromhetes tesztnek vetik alá, ellátják a NATO szabványok szerinti kommunikációs rendszerekkel, majd a végső gyári tesztekre visszatér Braziliába. A típus szolgálatba állítására várhatóan 2024 őszén kerül sor.
Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy mekkora előrelépést jelent a Honvédség számára KC-390-es a korábbi teherszállító típusához illetve fő konkurenséhez képest.[1]
Típus | Személyzet | Max. hasznos teher | Utazó sebesség | Repülési magasság | Hatótávolság max. terheléssel | Szállítható utasok száma |
---|---|---|---|---|---|---|
An-26 Curl | 5 fő | 5,5 t | 440 km/h | 7500 m | 1100 km | 40 fő |
KC-390 Millenium | 2-4 fő | 23 t | 800 km/h | 11 000 m | 2110 km (23 t teherrel) | 80 fő |
C-130J Super Hercules | 3 fő | 20 t | 644 km/h | 8500 m | 3300 km (15,4 t teherrel) | 92 fő |
KC-390 az An-26-hoz képest | -3 fő | +17,5 t | +360 km/h | +3500 m | +1010 km | +40 fő |
KC-390 a C-130J-hez képest | -1 fő | +3 t | +156 km/h | +2500 m | -1190 km | -12 fő |
Rendszeresítő haderők
[szerkesztés]Tényleges megrendelések
[szerkesztés]- Ausztria - 4 db repülőgép vásárlását határozta el 2023 szeptemberében.[13][14]
- Brazília – 15 db a korábbi 28 db + 2 db gyári tesztpéldányos megrendelés helyett. Az EMBRAER perre megy a brazil állammal megrendelés csökkentés miatt.[15]
- Hollandia – 5 db repülőgép beszerzése mellett döntött a Holland Királyi Légierő 2022 júniusában régi C–130 Herculeseik leváltására. Az első repülőgépeket 2026-ban veszik át várhatóan.[16][14]
- Portugália – 5 db - 2022 október 17-én vette át az első repülőgépet Portugál Légierő, amely a típus első külföldi megrendelője volt.[17]
- Magyarország – 2 db[2] – Leszállításuk 2024-ben várható.[3] Hosszabb távon egy harmadik repülőgép beszerzése is tervben van ha az ország anyagi lehetőségei megengedik.
Érdeklődők
[szerkesztés]Műszaki adatok
[szerkesztés]Repülési teljesítmény[4]
[szerkesztés]- Maximális teherbírás: 23 tonna
- Hajtóművek: 2 × IAE V2500-E5 sugárhajtómű, 2x 132 kN
- Utazó sebesség: 870 km/h
- Maximális sebesség: 987,8 km/h
- Hatótávolság:
- Teljes terheléssel: 2110 km
- 14 tonna teherrel: 5055 km
- Maximum hatótávolság: 8556 km
- Repülési magasság: 11000 m
- Személyzet:
- 4 fő (2 pilóta, 2 loadmaster vagyis szállítmányspecialista)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m „A harcászati légi szállító képesség fejlesztése a Magyar Honvédségben - Bemutatkozik a KC–390 Millennium repülőgép”. Haditechnika LV. (2021/2).
- ↑ a b c Tivadar, Körtvélyes: Két Embraer KC-390-est vásárol Magyarország (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2020. november 17. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- ↑ a b c https://honvedelem.hu/hirek/a-tervezetthez-kepest-jobban-halad-az-elso-magyar-kc-390-katonai-szallitorepulogep-gyartasa.html. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
- ↑ a b „Képek a megsérült KC-390 prototípusról - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. május 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Levegőben az első sorozatgyártású KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Megkapta a brazil típusengedélyt a KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ https://www.airdatanews.com/c-390-completes-firefighting-certification-says-embraer/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
- ↑ Csapatmunka – két hajtóműre. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ „A KC-390 légi utántöltő képessége”. AERO Magazin (2022-03-22).
- ↑ Airbus Helicopters gyár látogatás - Franciaország, Marignane. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ „Megkezdődött az első magyar KC-390 katonai szállító repülőgép gyártása”
- ↑ ATV - Szimulátor c. tv-műsor (2022.03.21). (Hozzáférés: 2022. március 22.)
- ↑ https://www.reuters.com/world/europe/austria-plans-replace-retiring-c-130-aircraft-with-embraers-c-390-minister-2023-09-20/. (Hozzáférés: 2023. szeptember 20.)
- ↑ a b https://embraer.com/global/en/news?slug=1207409-the-netherlands-to-acquire-nine-multi-mission-airlift-embraer-c-390-millennium-in-joint-order-with-austria. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Perre megy az Embraer a visszamondott KC-390-esek miatt. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
- ↑ Hollandia is a C-390 mellett döntött. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ https://www.airforce-technology.com/news/portuguese-first-kc390-arrives-portugal/. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
- ↑ https://www.airforce-technology.com/news/embraer-mous-south-korean-companies/. (Hozzáférés: 2022. november 1.)