Kühne Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kühne Ede
Született 1839. május 16.[1]
Hamburg
Elhunyt 1903. december 13. (64 évesen)[1]
Moson
Foglalkozása üzletember
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kühne Ede témájú médiaállományokat.
Kühne Ede családi sírboltja, Mosoni temető (Mosonmagyaróvár, 2017)

Kühne Ede (Hamburg, 1839. május 16.Moson, 1903. december 13.) német származású gépgyáros, műszaki szakember.

Élete[szerkesztés]

1862-ben Ogyesszába ment, ahol szép beosztást ígértek neki, ha a mezőgazdasági gépek készítésében jártasságot szerez. Így jött valószínűleg ugyanebben az esztendőben Mosonba, hogy a szükséges ismereteket a Pabst-Krauss műhelyben elsajátítsa. Ogyesszába már nem ment vissza, s a hazatérésre gondolt, amikor Krauss megbetegedése miatt a műhely vezetése rá maradt. Ekkor határozta el, hogy megmarad a mezőgazdasági gépgyártásnál akkor is, ha ezt a többi gépgyártási ággal nem ismerik el egyenrangúnak. 1863 végén Pabst és Krauss a vállalkozást abbahagyta, s ekkor Kühne egy württembergi gazdával társulva megvette a szerény keretek között működő műhelyt, amely az átvétel után általában 10-20 munkást foglalkoztatott.

1869-ben Kühne a vállalkozás egyedüli tulajdonosa lett. Szakértelme révén üzemét a század végére az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyárává fejlesztette. Gyártmányai sok elismerést szereztek neki az országos és nemzetközi kiállításokon és vásárokon. Kühne Ede puritán jellemű, egyszerű, törekvő ember és gondos családapa volt. Munkatársai szerették, az ő idejében nem volt a gyárban sztrájk. Tagja volt Moson megye Törvényhatósági Bizottságának, alapítója a Mosoni Társaskörnek, a Mosonvárosi Takarékpénztárnak és a Mosoni Tűzoltó Egyletnek.

Élete 65. évében hunyt el, s végakaratához híven egyszerű fakoporsóban gyára asztalosműhelyében ravatalozták fel. Innen érckoporsóba tették át és munkásai vitték örökös nyughelyére, a mosoni temetőbe. Egykori gyára közelében teret neveztek el róla. Az általa alapított gyár ma ismét az ő nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08985.htm, Kühne Ede, 2017. október 9.

Források[szerkesztés]