Kücsük Mehmed pasa
| Kücsük Mehmed pasa | |
| Született | 17. század |
| Elhunyt | 17. század |
| Állampolgársága | oszmán |
| Foglalkozása | hadvezér |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kücsük Mehmed (törökül: Küçük Mehmed) (? – ?), török pasa, az Oszmán Birodalom hadvezére volt, a "Kücsük" név az alacsony termetére utalt.
Életpályája[szerkesztés]
Nem ismert, hogy Kücsük Mehmed pontosan mikor került Magyarországra.
Az azonban biztos, hogy 1661. júniustól, 1663-ig, temesvári pasa, azaz, a Temesvári Vilajet beglerbégje (kormányzója) volt. Ezt megelőzően, kanizsai beglerbégnek nevezték ki, de ezt a tisztséget, ténylegesen, nem töltötte be.
IV. Mehmed oszmán szultán rendelkezése értelmében, az erdélyi ügyek közelebbi településről való megfigyelése végett; a temesvári beglerbégnek, ideiglenesen, Jenő vára volt a székhelye. Kücsük Mehmedet ezért, több műben, tévesen, „jenői bégként (avagy pasaként)” említik.[1]
Kösze Ali pasa (az 1660. évi és 1661. évi erdélyi hadjáratok szerdárja), 1662-ben, Kücsük Mehmedet küldte Erdélybe, I. Apafi Mihály fejedelem védelmére, és ő, 1662. január 23-án, Nagyszőlősnél, döntő győzelmet aratott Kemény János felett, Apafi ellenfele elesett a csatában. Apafi védelmében, Erdélyben is maradt, azt – a garázdálkodó seregével – csak 1663. augusztusban hagyta el.
1664. elejétől váradi beglerbég, de a székhelyétől távol harcolt: 1664. május 16-án, a zsarnócai csatában, ő volt a vesztes török sereg parancsnoka, a győztes Habsburg császári-királyi csapatokat vezérlő, Jean-Louis Raduit de Souches tábornok ellenében; a csata után, egy ideig, Kücsük Mehmedet halottnak hitték.
Kücsük Mehmed – és az oszmánok szerencséjére – távollétében (1664), a Habsburg császári-királyi csapatok, bár a város előtt lezajlott ütközetben (váradi csata) győztek, Váradot azonban nem tudták visszafoglalni.[2]
Később (1665-1666) érsekújvári beglerbég, majd újra temesvári beglerbég (1667-1668), aztán másodszor érsekújvári beglerbég (1669-1670), végül, szintén másodszor, váradi beglerbég (1671-1672); életének további alakulásáról, nincs adatunk.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Köprülü Mehmed pasának, a nagyvezírnek, az Erdélyi Fejedelemség elleni, 1658. évi hadjáratában elfoglalt Jenő városa, a Temesvári Vilajetnek lett a része.
- ↑ Az ütközetben hősi halált halt Rákóczi László, Sáros vármegye főispánja.
- ↑ Matunák Mihály szerint, Kücsük Mehmedet, az új érsekújvári beglerbég, 1669. júliusában, a város főterén agyonlövette, a bőrét lenyúzatta, és ezeket Budára küldte (Érsekújvár a török uralom alatt, 1663-1685. Nyitra, 1901, [1] - hozzáférés: 2023. február 9.). Sudár Balázsnak, és Tóth Sándor Lászlónak, források között hivatkozott tanulmányaiban, a Matunák Mihály közölte adatok nem szerepelnek, e szerzők szerint, Kücsük Mehmed 1672-ben még élt, de ezt követően, már nincs adatunk róla. – Török forrás (Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [2] - hozzáférés: 2023. február 9.) szerint, Kücsük Mehmed csak egyszer (1661-1663) volt temesvári beglerbég. Azonban, e forrás adataival kapcsolatban, kétely merülhet fel, például, a következők miatt: Az 1661. június 17-én kivégzett Szejdi Ahmed pasát, 1661. július – szeptember időszakban, temesvári beglerbégként jelöli.
Források[szerkesztés]
- B. Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 - 1662, Corvina, Budapest, 2019
- Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 - 1718, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020
- Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 - 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
- Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 - 1665). [3] - 2023. február 9.
- Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez, [4] - 2023. február 9.
- Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [5] - hozzáférés: 2023. február 9.
