Kún Kocsárd
| Kún Kocsárd | |
| Született |
1490 Ozsdola |
| Elhunyt |
1536. augusztus 24. (45-46 évesen) Nagyvárad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | hadvezér |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kún Kocsárd (Ozsdola, 1490 körül – Nagyvárad, 1536 augusztus 24.) hadvezér.
Élete[szerkesztés]
Ozsdolán született 1490 táján. 1526-ban Szapolyai János szegedi táborában a háromszéki lovasság vezére volt, majd 1526. november elején is ott volt a székesfehérvári királyválasztó gyűlésen, és János király koronázásán már mint a székely hadak vezére és Buda várának főkapitánya vett részt.
1528. szeptember 23-án is a székely hadak nyitottak utat a Lengyelországba menekült János királynak a visszatérésre, a Sárospataknál vívott győzelmes csatával, mikor Báthory István, Kún Kocsárd, Czibak Imre erdélyi hadakkal várták a határon és hozták vissza Lippára a bujdosó királyt.
Kún Kocsárd Kolozsvárnál hadsereggel várta somlyai Báthory Istvánt is, kit János király az erdélyi ügyek rendezése végett királyi helytartóul küldött Erdélybe.
1528 karácsonyán a székelyudvarhelyi székely nagygyűléssel elismertette János királyt, szolgálatai jutalmául 1535-ben az algyógyi uradalmat kapta.
1536 augusztusában Szatmár várát megostromolta és visszafoglalta azt János királynak. Az ostrom közben azonban megsebesült, és sebesülésébe belehalt.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Kún Kocsárd hadvezér. In Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar életrajzi lexikon : 1000-1990.
- Sándor József: Algyógy és az osdolai gróf Kún-család története (Az EMKE megalapítása… Kolozsvár, 1910).
- XXI. Nyujtódról Zaboláig. In Orbán Balázs: A Székelyföld Leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból.
További információk[szerkesztés]
