Közelharc (játékfogalom)
A közelharc kifejezést az asztali és a videójátékok átvették és népszerűsítették, hogy a close-quarters battle minden formáját magában foglalja. Ez magában foglalhat minden olyan harcot, amely az ellenfél közvetlen megütésével jár, általában egy méternél kisebb távolságból, különösen a harcművészetek vagy a kézitusafegyverek használatával. Ezt a kifejezést különösen más stratégiákkal, például a távolsági harcban használt lőfegyverekkel vagy (adott esetben) a mágiával szemben használják, ha a játék többféle harcmodort kínál.
Történet
[szerkesztés]Az 1812-ben létrehozott korai asztali háborús játék, a Kriegsspiel a kézitusa szabályait tartalmazta. Egyes fordításokban a játéknak ezt a szakaszát röviden melée-ként emlegették.[1]
H. G. Wells 1913-as Little Wars című műve volt az első, amely kifejezetten a „közelharc” szabályt vázolta fel névadó háborús játékában.[2] Számos későbbi hadijáték (és videojáték) eredete a Little Warsban először lefektetett szabályrendszerre vezethető vissza.[3][4]
1968-ban Gary Gygax és Jeff Perren átvette és módosította a Siege of Bodenburg, egy középkori háborús játék szabályait, és kibővítette az egy az egy elleni közelharc szabályait, valamint a közelharci fegyverek sajátos szabályait.[5][6] Ez a módosított szabályrendszer Chainmail néven jelent meg, és tartalmazott egy fantasy-kiegészítőt, amely később Dungeons & Dragons néven vált ismertté. A Dungeons & Dragons népszerűsége, amely a karakterek íjakon és mágián kívüli harcának ábrázolására „közelharci fázist” tartalmazott, elősegítette a „közelharc” kifejezés elterjedését más asztali és videójátékokban.
A videójátékokban
[szerkesztés]Ez a kifejezés még mindig a legtöbb szerepjátékra vonatkozik, de gyakran használják az FPS videójátékok kontextusában a nem távolsági támadás megjelölésére. Ez az 1992-es Wolfenstein 3D játékkal kezdődött, amelyben a fegyverhez hasonlóan a leltárból kiválasztható kés is szerepelt.
A stratégiai játékokban, különösen a valós idejű stratégiákban, azokat a gyalogsági egységeket, amelyek nem használnak távolsági fegyvereket, gyakran közelharci egységeknek nevezik.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ W. R. Livermore. "The American Kriegsspiel". Riverside Press, Cambridge, 105. o. (1882) „"The first point to be considered is the number of combatants on either side and the relative advantages under which they are fighting; the second the losses and duration of the melee"”
- ↑ H.G. Wells. Little Wars. Frank Palmer Publishing (1913) „"We did at last contrive to do so ; we invented what we call the melee, and our revised rules in the event of a melee will be found set out upon a later page"”
- ↑ Trevor Timpson: Little Wars: How HG Wells created hobby war gaming. BBC News, 2013. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. október 6.)
- ↑ Luke Plunkett: HG Wells Practically Invented Modern Tabletop Wargaming. Kotaku, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. október 6.)
- ↑ Interview with Gary Gygax. Gamebanshee. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Michael J. Tresca. The Evolution of Fantasy Role-Playing Games. McFarland (2010. november 10.). ISBN 9780786460090
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Melee (game terminology) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.