Közönséges tarlósáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges tarlósáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Chorthippus
Tudományos név
Chorthippus brunneus
(Thunberg, 1815)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges tarlósáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tarlósáska témájú médiaállományokat és Közönséges tarlósáska témájú kategóriát.

A közönséges tarlósáska (Chorthippus brunneus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A közönséges tarlósáska testhossza a hím esetében 13-18 mm, a nőstény 17-25 mm. Kis, karcsú alkatú faj, amelyet hosszú szárnya és előrenyúló feje még inkább kihangsúlyoz. Alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, de több színváltozata ismert (szürke, sötétszürke, zöld, sárga, vagy rózsaszín-gránát). A hím potrohának felső oldala gyakran narancsvörös, a nőstényeknél inkább sárgásbarna. Szárnyai barnák és jóval (3-5 mm) a térd mögé nyúlnak. A szárnyak a hímek esetben kb. ötször hosszabbak a szélességüknél; a nőstényeknél hatszor. A torpajzs oldallebenyei befelé nyomottak.

Ciripelése közepesen hangos, kb. 10 méterre hangzik el. Éneke egy rövid, erős cirpelés (kb. 0,1-0,3 mp), melyet 1-2 másodperces szünetekkel 6-12 alkalommal ismétel.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A Ch. biguttulus-csoport tagja, nagyon hasonlít hozzá a zengő tarlósáska és a halk tarlósáska, amelyektől szárnyarányai, de főleg a ciripelése alapján lehet megkülönböztetni.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, valamint Ázsia mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon az egyik leggyakoribb sáskafaj, mindenütt megtalálható.

Életmódja[szerkesztés]

A száraz, napos, gyér növényzetű réteket, legelőket, szántóföldeket, útszéleket részesíti előnyben, városokban is előfordul. A zárt növénytakarót kerüli.

Kifejlett példányaival április végétől októberig találkozhatunk, tavasszal az első ciripelő sáskafajok egyike. A nőstények száraz, vegetáció nélküli talajba rakják petéiket, amelyek az időjárástól függően azonnal fejlődésnek indulnak vagy áttelelnek. Meleg éghajlaton évente 2-3 nemzedéke is lehet. Szükség esetén petéi több évig életképesek maradnak. A lárvák 4-5-ször vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]