Kínai piramisok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kínai piramisok
Típus Mauzóleum
Elhelyezkedése
Kínai piramisok (Kína)
Kínai piramisok
Kínai piramisok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″
A Han-dinasztia egyik császárának piramisa Xi'an közelében.

A kínai piramisok ősi halomsírok, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket. A ma ismert kínai piramisok közül a legtöbb Senhszi tartományban, Hszian tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen piramisok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Senhszi tartományban, Hszian város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben. Kína területén egy kőből épült lépcsős piramis is található a koreai határ közelében, de ez, amit A tábornok sírjának neveznek, a koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) itteni uralma idején épült.

Nyugati megismerésük története[szerkesztés]

1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap más írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti sírjáról és a térségben található többi piramisról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.[1]

A szaktudomány által már ismert piramisok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobb piramisról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.[2]

A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.[3]

Földrajzi elhelyezkedésük[szerkesztés]

Han Jang Ling császár (uralkodott: i. e. 156 - 141) piramisában feltárt agyagfigurák: háziállatok és női szolgálók szobrai.

Az Ész 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt geoidra boruló téglalapon belül mintegy 27 piramis található. További nyolc piramis van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.

Méretük, szerkezetük és koordinátáik[szerkesztés]

Han Jang Ling egy piramisának modellje, ahogy eredetileg kinézhetett

Feltáró munka[szerkesztés]

Gaozong Tang császár sírépítményéhez vezető út, egyike a számos Tang kori császári mauzóleumnak Xian környékén

Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik a környéken, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.

A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különös tekintettel az Első Császár, Csin Si Huang-ti valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő piramis megbontásától.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.
  2. China’s Great Pyramids Controversy. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
  3. The Science News-Letter, Vol. 51, No. 15. (Apr. 12, 1947), pp. 232-233.
  4. Man-Terrakotta 286. o.

Források[szerkesztés]

  • Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 9789636430016  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap