Kínai halomsírok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kínai piramisok szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kínai halomsírok
Típus Mauzóleum
Elhelyezkedése
Kínai halomsírok (Kína)
Kínai halomsírok
Kínai halomsírok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″
A Han-dinasztia egyik császárának sírhelye Hszian közelében.

A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.

A ma ismert kínai halomsírok közül a legtöbb Senhszi tartományban, Hszian tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen halmok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Kínában mintegy 100 ilyen építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Senhszi tartományban, Hszian város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.

Nyugati megismerésük története[szerkesztés]

1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap más írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti sírjáról és a térségben található többi halomról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.[1]

A szaktudomány által már ismert halmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.[2]

A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.[3]

Földrajzi elhelyezkedésük[szerkesztés]

Az ÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt téglalapon belül mintegy 27 „piramis” található. További nyolc van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.

Csoportjaik[szerkesztés]

Gaozong Tang császár sírépítményéhez vezető út, egyike a számos Tang kori császári mauzóleumnak Xian környékén

Hszian piramisai (halomsírjai)[szerkesztés]

Hszian városa melletti halomsírok alkotják a legtöbb kínai piramist.

Név Méret Koordináták
Maoling piramis,
1. sorszámú piramis
222 x 217 m é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″
6. piramis 153 x 158 m é. sz. 34° 21′ 47″, k. h. 108° 37′ 49″
7. piramis 149 x 155 m é. sz. 34° 21′ 42″, k. h. 108° 38′ 24″
11. piramis 155 x 154 m é. sz. 34° 22′ 29″, k. h. 108° 41′ 51″
15. piramis 219 x 230 m é. sz. 34° 23′ 52″, k. h. 108° 42′ 45″
31. piramis 126 x 149 m é. sz. 34° 14′ 09″, k. h. 109° 07′ 07″
33., 34., 35. piramisok kb. 160 x 167 m é. sz. 34° 10′ 45″, k. h. 109° 01′ 41″,
é. sz. 34° 10′ 52″, k. h. 109° 01′ 20″

Santung piramisai[szerkesztés]

Santung tartomány halomsírjai Kína keleti részén.

  • Shao-hao tumulusa Csüfutól keletre fekszik.
  • Qi állam (齊 田王陵) hercegeinek tumulusai Zibo (淄博) közelében.

Északkeleti piramisok[szerkesztés]

Csilin, Liaoning és Belső-Mongólia tartományainak halomsírjai.

  • A legismertebb közülük egy kőből épült lépcsős piramis Csilinben, a koreai határ közelében, amit A tábornok sírjának neveznek. A koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) kínai uralma idején épült.
  • A Hongshan-kultúrához tartozó piramisok és tumulusok

Északnyugati piramisok[szerkesztés]

A Nyugati Hszia-dinasztia korából származó tumulusok, Yinchuan (银川) közelében, a Ninghszia-Huj Autonóm Területen; 204 sír, köztük 9 uralkodói.

Galéria[szerkesztés]

Feltáró munka[szerkesztés]

Han Jang Ling császár (uralkodott: i. e. 156 - 141) piramisában feltárt agyagfigurák: háziállatok és női szolgálók szobrai.

Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik Hszian környékén, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.

A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különösen az Első Császár, Csin Si Huang-ti valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő piramis megbontásától.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.
  2. China’s Great Pyramids Controversy. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
  3. The Science News-Letter, Vol. 51, No. 15. (Apr. 12, 1947), pp. 232-233.
  4. Man-Terrakotta 286. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap