Kárász Ilonka
| Kárász Ilonka | |
| Született | 1896. július 13.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1981. május 26. (84 évesen)[3][4] Warwick |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász Ilonka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kárász Ilonka (amerikában: Ilonka Karasz; Budapest, 1896. július 13. – Warwick, USA, 1981. május 26.[5]) magyar származású amerikai forma- és textiltervező, grafikus, illusztrátor.
Pályafutása[szerkesztés]
Édesapja Kárász Sámuel ezüstműves, anyja Huber Mária volt. Három gyermek közül Ilonka volt a legidősebb, egyik húga, Kárász Mariska szintén sikeres lett Amerikában divattervezőként. 1909-ben, 16 évesen vették fel a budapesti Képzőművészeti Akadémiára, ami nem csak fiatal korát tekintve volt ritkaság, hanem mert több forrás szerint is az első női hallgatója volt az intézménynek. 1913-ban a családfő elhunyt, anyja ekkor döntött úgy, hogy kivándorolnak az Amerikai Egyesült Államokba.[6]
New York Greenwich Village negyedébe költöztek, ahol Kárász hamar beilleszkedett a helyi képzőművész közösségbe. 1915-ben M. A. C. (Modern Art Collector) néven folyóiratot alapított, mely hidat képzett az első világháború idején elszigetelődött Európa és Amerika művészete között, hogy az amerikaiakat tájékoztassa az öreg kontinens modern formatervezési törekvéseiről. Ez a művészetti magazin a világháborút követően megszűnt.[7] 1920-ban férjhez ment Willem Nyland holland származású vegyészhez, ettől kezdve neve is előfordul Ilonka Karasz Nyland vagy Ilonka Nyland formában is.[8]
Amerikai pályafutását egy reklámkampány indította el, aminek elkészítésére az Amerikában híres (azóta megszűnt) Bonwit Teller ékszeráruház kérte fel. Textiltervezést is tanult - később Gerő Gusztávot is tanította batikolásra -, így pályája során sokoldalú művészként tudott megmutatkozni. Már 1928-ban meghívták az American Designers Gallery kiállítására, ahol egy komplett szobabelsőt mutatott be, maga tervezte bútorokkal, lakástextilekkel, használati tárgyakkal.[9]
1929-ben Jáva szigetére utazott két éves tanulmányútra, sokat tanulva az ottani művészet egyszerű megoldásaiból, vonalvezetéséből. Visszatérve Amerikába a nagy gazdasági világválság okozta fogyasztói szokások megváltozásához igazodva lett ismert egyszerű, de esztétikus bútorairól.[10] Különösen sokat foglalkozott gyermekbútorok, sőt, komplett gyermekszobák berendezésével a tapéta, faliszőttes megtervezésétől olyan bútorokig, amik a gyerekek fejlesztését szolgálták, mint például a bábasztal. Ma már természetesnek tűnik, de akkoriban nagy feltűnést keltett az a gondosság, amivel például minden bútor sarkát lekerekítettre tervezte volt, a színek kiválasztása pedig a gyermeki fantázia mozgásban tartását szolgálta. Első terveit az Arts & Decoration magazin komplett óvodabelsőként írta le.[11]
Legismertebb azonban mégis a The New Yorker című máig megjelenő amerikai életstílusmagazin címlapjainak megtervezésével vált. A hetilap minden számának címoldalán ugyanis egy-egy művész festménye vagy grafikája volt látható, és ő 1925 és 1973 között 186 címlapot tervezett a laphoz. A címlapok leginkább New York-i életképek voltak, a városlakók szabadidős tevékenységeit, ünnepeit vagy éppen hétköznapjait ábrázolták. A csak a lapnak tervezett képek manapság is értékesek, műkereskedések, kiállítások megbecsült darabjai. Ezen kívül tervezett más lapoknak címlapot, belső illusztrációt, könyvborítót és -illusztrációt, tapétamintát, textileket is - többek között repülőgépek üléshuzatait is.[10]
Férje 1976-ban hunyt el, ő 1981-ben, 85 esztendős korában, lánya warwicki otthonában. Sokszínű munkásságát Amerikában művészettörténészek elemzik, több publikáció jelent meg róla, kiállításokat rendeztek alkotásaiból. Magyarországon szinte csak említés szintjén foglalkoztak vele, igaz, művészete nem ért el a tengerentúlra, ő a magyar közönség számára ismeretlen maradt.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Grove Art Online (angol nyelven). Oxford University Press
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2013. március 28. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ a b Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ Ilonka Karasz. Kárász Ilonka emlékoldala (2016) (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Sal Endre: Mi, magyarok. Budapest: Libri Kiadó. 2019. 100. o. ISBN 9789634330240
- ↑ The leafy modernism of Ilonka Karasz. The Magazine Antiques (2018. március 8.) (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Paul Kane: Ilonka Karasz Nyland. Gurdjieff International Review (2019. augusztus 1.) (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Ujlaky-Gazdag István: Száznyolcvanhat New Yorker-címlapot alkotott, mégis alig ismerjük a nevét. Roadster (2020. március 2.) (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ a b Vincze Miklós: Ismeretlen magyarok: Kárász Ilonka, a XX. század Amerikájának sokoldalú művészzsenije. 24.hu (2017. november 25.) (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Kathy A. Megyeri: American Hungarian Fashion #2. Gulyas Pot (angolul) (2008. október 21.) (Hozzáférés: 2020. április 6.) arch
- ↑ Kovács Ilona: Ilonka Karasz, a leading personality of the 20th century modern American design Ilonka Karasz exhibition in the Cooper Hewitt Smithsonian Design Museum New York 2017–2018. Vasváry Collection newsletter (angolul) (2018) (Hozzáférés: 2020. április 6.)
