Káldor Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káldor Márton
SzületettKohn Márton
1891. március 11.
Sárospatak
Elhunyt1967. szeptember 9. (76 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchulz Ottila
(h. 1924–1929)
Oravetz Gabriella Ilona
(h. 1929–1967)
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Káldor Márton, 1904-ig Kohn[3] (Sárospatak, 1891. március 11.[4]Budapest, 1967. szeptember 9.)[5] író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Kohn Zsigmond cipészmester és Klein Fáni (1852–1934) gyermekeként született izraelita családban. A Budapesti Tudományegyetemen jogot tanult, és 1916-ban oklevelet szerzett. Az 1920-as évektől főleg gazdaságpolitikai témájú írásai jelentek meg a Pesti Hírlapban. A második világháború után a Világ című lapnál dolgozott. Főleg közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1949-ben a Kis Újság munkatársaként közgazdasági cikkei mellett zenei témában írt cikkeket. A lap megszűnése után 1951-től a Muzsika című lapban publikált zenei tárgyú írásokat.

Első házastársa Schulz Ottilia Emília Ernesztina volt, akivel 1924. augusztus 21-én Budapesten kötött házasságot, ám három évvel később elváltak.[6] Második felesége Oravetz Gabriella Ilona volt, akit 1929. május 12-én Budapesten vett nőül.[7]

Temetése a budapesti Farkasréti temetőben volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Koncert (versek, 1918)
  • A Kaolitváros (regény, Budapest, 1942)
  • Goldmark Károly élete és művészete (Várnai Péterrel , Budapest, 1956)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]