Kábesz
Kábesz (قابس) (Gabès) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Jogállás | város | ||
Irányítószám | 6000 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 116 323 fő (2004) +/- | ||
Tszf. magasság | 1,0 m | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 33° 52′ 53″, k. h. 10° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 33° 52′ 53″, k. h. 10° 05′ 54″ | |||
Kábesz (قابس) weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kábesz (قابس) témájú médiaállományokat. |
Kábesz (arab nyelven: قابس (Gābis), más neveken Gabès, Cabes, Kabes, Gabbs és Gaps) Tunéziában, a sivatag kapujában, a Gabès-öböl partján fekvő város kormányzósági székhely. Lakosainak száma alapján a 6. legnagyobb tunéziai város.
Fekvése[szerkesztés]
Tunisztól 400 km-re fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kábesz Föníciaiai alapítású és karthágói érdekeltségű település, amelyet az i. e. 161-ben a Rómával szövetséges numidiai király csapatai dúltak fel és foglaltak el. Tacapa néven római kolóniává alakult, de a birodalom bukásával maga is elsorvadt. A várost később a 7. században a szent életű Sidi Boulbaba támasztotta fel ismét.
A 12., majd a 16. századi írásokban már mint nagy bástyafallal körülvett város szerepelt. A franciák a déli végek védelmére nagy katonai táborrá fejlesztették. Emiatt nincs ipar vagy infrastruktuális fejlesztés. A második világháború afrikai hadjárata során – részben a Mareth-vonal közelsége miatt – igen komoly károkat szenvedett. (A Mareth védelmi vonalat a két világháború között a délfelől várt támadás kivédése miatt a franciák építették ki).
Iparosodása csak az 1970-es években indult meg. A város építészeti és képzőművészeti emlékekben igen szegény. A város épületei a történelem viharai alatt számos vihart álltak ki, de még az 1942-1943. évi bombázások is segítettek az eddig megmaradt emlékek eltüntetésében. A város egyetlen igazán műemlék épülete a Sidi-Boulbabáról elnevezett mecset, amely a város külső övezetében egy temetőnél található.
Nevezetességek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 844 2
|