Julier-hágó
| Julier-hágó | |
_2_(cropped).jpg) | |
| Földrajzi adatok | |
| Országok |  Svájc |
| Legmagasabb pont | 2284 m |
| Elhelyezkedése | |
 Julier-hágó
Pozíció Svájc térképén
| |
 é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 9° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 9° 43′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Julier-hágó témájú médiaállományokat. | |
A Julier-hágó (rétorománul Pass dal Güglia, olaszul: Passo del Giulia, németül: Julierpass) egy alpesi hágó a svájci Graubünden kantonban. A 2284 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hágó az oberhalbsteini és az engadini völgyeket köti össze. A hágó magasságában fut a Rajna és a Duna közötti európai vízválasztóvonal.
A hágó[szerkesztés]
Az 1820 és 1826 között épült útvonal Tiefencasteltől (851 m) a Julia (Gelgia) folyó mentén Savognin, Marmorera, Bivio (itt elágazik az út a Septimer-hágó felé) településeken keresztül halad felfelé és tovább Silvaplana (1815 m) irányába.
A nem régen kiépített és egész évben járható út 1 433 méter magasságkülönbséget ível át, maximális emelkedése 10%, az út szélessége 5-5,5 méter. Az északi oldalon Tiefencasteltől a hágó magasságáig (36 kilométerével jelentősen hosszabb, mint a másik oldal) a jellegzetes lépcsőszerű emelkedőt fennsíkszerű részek és meredek kanyarok váltják. Az átlagos emelkedés 4%, a maximális emelkedés 10%. A déli oldal Silvaplanától sokkal rövidebb (7 km) 6,7%-os átlagos emelkedéssel, de a magasságkülönbség is csak 469 méter.
Az északi lejtőn közvetlenül az átjáró alatt a kopasz sziklafalak között található egy kis tó, lejjebb pedig az 1954 óta létező, 1.4 km² nagyságú felduzzasztott Mormorera-tó (Lai da Marmorera). A tó vízmagassága 1680 métert ingadozik. Savognin felől a duzzasztógátnál lévő csaknem 100 méteres magasságkülönbségű utat több éles kanyarban lehet megtenni, míg a tó mellett az útszakasz szinte egyenes.
Az útvonal[szerkesztés]
| Helység | tengerszint feletti magasság |
távolság | magasság- különbség |
távolság összesen |
magasság különbség összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| Tiefencastel | 851 m | - | - | - | - |
| Savognin | 1207 m | 9 km | 356 m | 9 km | 356 m |
| Rona | 1408 m | 5 km | 201 m | 14 km | 557 m |
| Mulegns-Sur | 1538 m | 4.5 km | 130 m | 18.5 km | 687 m |
| Marmorera | 1680 m | 2.5 km | 142 m | 21 km | 829 m |
| Bivio | 1769 m | 5 km | 89 m | 27 km | 918 m |
| Hágó legmagasabb pontja | 2284 m | 9 km | 515 m | 36 km | 1433 m |
| Silvaplana | 1815 m | 7 km | 469 m | 43 km | - 469 m |
Történelem[szerkesztés]
Ásatások során a hágó tetején talált oszlop-töredékek egy szentséghez tartoztak, ami a Julier-hágó jelentőségét bizonyítja a római korban. Napjainkban az oszlopmaradványok az út mentén vannak felállítva. A földben találtak római pénzérméket is: a szokás úgy kívánta, hogy ha valaki szerencsésen a hágó tetejére ért, pénzt áldozott az isteneknek, hogy megtartsák jó kedvükben. Több helyen találtak keréknyomokat is, ami azt jelenti, hogy a hágó már akkoriban járható volt magas kerekű szekerekkel.
A Julier-hágó előnyei a kedvező topográfiájából adódnak. Az egyetlen nagyobb akadályt Tiefencastel éS Savognin között lévő Crap Ses-szoros jelentett, amit a rómaiak a Mon és Salouf helységeken keresztül kerültek ki.
Az érett és kései középkorban a Julier-hágó veszített jelentőségéből a Septimer-hágóval szemben, ami közvetlen észak-déli irányba halad és így elkerüli a kelet felé nyúló Julier-Maloja-hágó-útvonalat. A Gotthárd- és a Splügen-hágó kiépítésével a Julier alárendelt szerepet kapott az európai tranzitforgalomban; helyi szerepe Engadin és Mittelbünden összekötésében viszont a mai napig megmaradt.
Miután a Crap Sesben haladó út többször károkat szenvedett árvíz és földcsuszamlás miatt, 1777-ben egy új utat robbantottak a sziklákon keresztül.
Graubünden kanton 1820-ban egy új utat épített, ami nagy vonalakban a régi utat követte és elsősorban kanyarok építését jelentette a meredek „lépcsők” helyett.
Az első nagyobb beruházásokra az 1930-as években került sor. 1950-ben a Marmorera-duzzasztórendszer építésénél az út egy részét el kellett tolni. Az 1990-es évektől a hágót több szakaszon teljesen újjáépítették: az 1992-ben készült el a 706 méter hosszú alagút, ami a Crap Ses-szorost kerüli el; 2008 nyarán az északi oldalon átadtak a forgalomnak egy új útvonalat, ami csökkenti a kanyarok számát.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Julierpass című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
