Ugrás a tartalomhoz

Julesz Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julesz Béla
1965-ben
1965-ben
Született1928. február 19.[1][2][3]
Budapest[4][5][3]
Elhunyt2003. december 31. (75 évesen)[6][7][8]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1950)
Kitüntetései
  • MacArthur Fellows Program (1983)[9]
  • Dr H.P. Heineken Prize for Biochemistry and Biophysics (1985)
  • Karl Spencer Lashley Award (1989)[10]
SírhelyeFairview Cemetery[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Julesz Béla témájú médiaállományokat.

Julesz Béla (Budapest, 1928. február 19.2003. december 31.) villamosmérnök, neurológus és kísérleti pszichológus a látási és hallási észlelés területén. Munkássága, mely kutatói generációknak adott irányt és inspirációt, az emberi látórendszer megismerése, a térbeli mélység észlelése és az alakfelismerés területén meghatározó jelentőségű.

Élete

[szerkesztés]

Julesz Jenő (1894–1968) ügyvéd, jogtanácsos és Fleiner Klementina (1904–1955)[12] fiaként született zsidó családban.[13] Nagybátyja Julesz Miklós (1904–1972) belgyógyász, endokrinológus.

Középiskolai tanulmányait 1938 és 1944 között a Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte.

1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Villamosmérnöki pályáját a Távközlési Kutatóintézetben kezdte. 1956-ban védte doktori értekezését, melynek témája a mikrohullámú rendszerek és a televíziójel elmélete volt. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államokban, a Murray Hill-i Bell Laboratórium munkatársaként érdeklődése az agyi képfeldolgozás irányába fordult.

1960-ban a random-dot(wd) (véletlen-pont-) sztereopár kidolgozásával olyan új felfedezést tett, mellyel gyökeresen megváltoztatta a térlátásról alkotott eddigi nézeteket, és egyben új, hatékony eszközt a modern látáskutatás kezébe.

Eredményeit több mint 200 tudományos közleményben adta közre. 1971-ben publikálta alapvető, azóta is nagy hatású könyvét a két szem képét egyesítő emberi térlátásról. A Dialógusok az észlelésről címmel 1995-ben megjelent könyve magyar nyelven is olvasható. Munkásságát a szakmai közélet számos díjjal és tudományos társasági tagsággal ismerte el.

1983 óta volt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A New Jersey-beli Rutgers Egyetem nyugalmazott igazgatójaként, az egyetem látáskutató laboratóriumának alapító igazgatójaként 2003-ban hunyt el.

Művei

[szerkesztés]
  • Átviteltechnika. A Budapesti Műszaki Egyetem 4. éves gyengeáramú villamosmérnökhelyettes hallgatók részére. Hennyei Zoltán előadásai alapján írta Julesz Béla; VKM, Budapest, 1950
  • Foundations of cyclopean perception; University of Chicago Press, Chicago–London, 1971
  • Dialógusok az észlelésről (Dialogues on perception); angolból ford. Lukács Ágnes, Oláh Gábor, Pócs Ádám; Typotex, Budapest, 2000 (Test és lélek) ISBN 963 9132 54 3

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003