Juhász Katalin (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juhász Katalin
Született1961. március 14. (63 éves)
Gyoma
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaetnológus
SablonWikidataSegítség

Juhász Katalin (Gyoma, 1961. március 14. –) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet kutatója. Férjével, G. Szabó Zoltán dudással együtt népszerűsíti a népzenét.

Kutatási területei[szerkesztés]

Életmód, tisztálkodás, jelenkori és városi néprajz: kisiparosok, kézművesek, gyerekfolklór, jelenkori ünnepi szokások a nagyvárosban.

Életpályája[szerkesztés]

Textilvegyész-mérnöki diplomáját a Moszkvai Textilipari Egyetemen szerezte 1984-ben, majd etnográfus lett 1992-ben az ELTE BTK Néprajz Tanszékén.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1989 Népművészet Ifjú Mestere
  • 1993-94 Soros ösztöndíj (doktori képzés)
  • 1998 Lyra Díj
  • 2002 Év Múzeuma ICOM különdíj (Az általa vezetett kismúzeum tevékenységéért - Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém)
  • Leonardo ösztöndíj (belgiumi nemzetközi kutatócsereprogram)

Munkássága[szerkesztés]

Terepmunkák[szerkesztés]

  • 1986 -1991 Népzenei gyűjtés Küküllő-mente, Veszprém megye
  • 1988 –1991 Viseletek Veszprém megyében különös tekintettel a paraszti és parasztpolgári alsóneműkre. Veszprém megyei népszokások
  • 1989-1991 Népi tisztálkodás és szépségápolás kutatása. Aba (Fejér megye)
  • 1994 Barokkos házoromzatokkal kapcsolatos terepmunka a Kisalföld 31 településén
  • 1994-1995 Kérdőíves néprajzi adatgyűjtés Délnyugat-Dunántúl 16 településén
  • 1997 Mosóházak felkutatása a Balatonfelvidék 14 településén
  • 1999 A folklorizmusmozgalom helyzete, a népzene- néptánckutatás és intézményei Belgiumban (2 hónap)
  • 1999-2004 Tisztálkodással kapcsolatos gyűjtések a Kárpát-medence 29 településén
  • 1999-től A „nagyvárosi néprajzi” kutatások a XIII. kerületben: életmód, jeles napok, gyerekfolklór, képművesek – kisiparosok

Publikációi[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • 2001b Kerületünk hajdan és ma – képek és szemelvények a XIII. kerület múltjából és jelenéből. (Roboz László fotóival) Budapest, Sprint-JAMK. 96 p.
  • 2001c Budapest XIII. kerület. Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó. (Társszerzők: Gajdos Erzsébet – Gellért Lajos – John Gabriella – Sas György) Budapest, Sprint. 168 p.
  • 2003 A XIII. kerület a kezdetektől napjainkig. (Társszerzők: Gellért Lajos – Pappné Vőneki Erzsébet) Budapest, Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatala. 140 p.
  • 2005 Fények - mesterségek. Iparosok, kézművesek Budapest XIII. kerületében. (Frankl Aliona fotóival.) Budapest, Sprint. 96 p.
  • 2006b Angyalföld 1956 – Emberek, sorsok, emlékek. (Társszerző: Szabó Ivett) Budapest, 1956-os Intézet – Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény – Sprint 108 p.
  • 2006b A XIII. kerület a kezdetektől napjainkig. (Társszerzők: Gellért Lajos – Pappné Vőneki Erzsébet) Budapest, Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatala. (Bővített, átdolgozott kiadás) 156 p.
  • 2007 Meg is mosakodjál. Magyar népi tisztálkodás a 20. században. Timp, Budapest. 240 p.[1]
  • 2009. Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról. Budapest: L'Harmattan - Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény - MTA Néprajzi Kutatóintézete, 2009. 332 p.
  • 2010. Tobakné Váczi Mária: Ballószögi vadvirágok. Képek és emlékek a Kecskemét környéki tanyavilágból. / Wildflowers of Ballószög farmlands of Ballószög (south of Kecskemét) – visual memories Budapest: L'Harmattan - MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2010. 68 p.
  • Hagyomány, örökség, közkultúra. A magyar népművészet helye és jövője a Kárpát-medencében; szerk. Diószegi László, Juhász Katalin; Teleki László Alapítvány, Bp., 2011
  • Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep. Dokumentumok és néprajzi tanulmányok; szerk. Juhász Katalin; L'Harmattan–MTA BTK Néprajztudományi Intézet, Bp., 2012 (Documentatio ethnographica)
  • Gellért Lajos–Juhász Katalin–Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület. Kezdetektől napjainkig; 3. bőv. kiad.; Sprint, Bp., 2012
  • Gellért Lajos–Juhász Katalin–Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület. Kezdetektől napjainkig; 4. bőv. kiad.; Sprint, Bp., 2016

Tanulmányok[szerkesztés]

  • 2012 Az OTI-telep környezete és a terület beépítésének története. In: Juhász Katalin (szerk.)Falu a városban: Az angyalföldi OTI-telep. Dokumentumok és néprajzi tanulmányok. Budapest: L'Harmattan-MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2012. pp. 15–39.
  • 2012 Juhász Katalin, V.I. Kharitonova: «The miracle of healing with water». The practice of healing with water from the point of view of a medical anthropologist.: Issue 3.MEDICAL ANTHROPOLOGY AND BIOETICS 3:
  • 2011 Test – szag – tisztaság KORUNK (KOLOZSVÁR) XXII.:(12) pp. 22–31.
  • 2010 Juhász Katalin, Szabó Zoltán: Rediscovery of the Bagpipe in Hungary In: Hoppál Mihály (szerk.)Sustainable Heritage: Symposium on European Intangible Cultural Heritage Budapest: European Folklore Institute, 2010. pp. 201–226.
  • 2008 The Songs of the Martyrs of Arad In: Bula D, Reuwerts S (szerk.) Singing the Nations: Herder's Legacy Trier: WVT Wissenschaftlichter Verlag Trier, 2008. pp. 103–112.
  • 2007 Decemberi jeles napjaink. A Mikulás és a karácsonyi ünnepkör Budapesten az ezredfordulón In: Vargyas Gábor, Hoppál Mihály, Berta Péter (szerk.) ETHNO-LORE

Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet, 2007. pp. 152–178.(Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve; XXIV.)

Tudományos ismeretterjesztés[szerkesztés]

Hangzóanyagok[szerkesztés]

  • 1994 Csíjja bújja baba. Magyar népi altatódalok Kiss Ferenc feldolgozásában. MC. Etnofon, Budapest
  • 1998 Megütik a dobot. 1848-49 a népzenében. CD. Etnofon, Budapest
  • 2004 Burgondia út / Vers l’Est je veux aller. Francia-vallon és magyar népköltészeti párhuzamok. CD. (Társszerkesztők: Csörsz Rumen István – Claude Flagel) Etnofon, Budapest
  • 2007 Haja, haja virágom. Virágénekek SzabóT. Attila gondozásában. 2., javított kiadás CD-melléklettel (szerk. Csörsz Rumen István), Kolozsvár, Kriterion, 2007. – közreműködés a CD-mellékleten
  • 2008 Budavár tövében – A Hunyadiak emlékezete a folklórban (Carmina Danubiana). Bevezető esszé (társszerző: Csörsz Rumen István) és a hangzóanyag szerkesztése. Budapest: CsRI-005. Az MTA NKI és a Bolgár Tud. Akadémia Etnológiai Intézetének együttműködése eredményeképpen.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]