Judit és Holofernész (Goya)
| Judit és Holofernész | |
.jpg) | |
| Művész | Francisco José de Goya y Lucientes () |
| Műfaj | szakrális művészet |
| Magasság | 146 cm |
| Szélesség | 84 cm |
| Múzeum | Prado |
| Gyűjtemény | Prado |
| Katalógusszám |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Judit és Holofernész témájú médiaállományokat. | |
A Judit és Holofernész (Judith y Holofernes) Goya spanyol festő alkotása, mely jelenleg a madridi Prado gyűjteményében látható. A festő fekete festmények néven ismertté vált sorozatának darabja, melyet 1819 és 1823 között festett a Madridhoz közeli Quinta del Sordó-ban.
A festmény[szerkesztés]
Goya a Judit és Holofernészt a Quinta del Sordo első emeletén a Szaturnusz felfalja gyermekét című festmény mellé festette. A festményen a Judit könyvéből ismert híres jelenet elevenedik meg: Judit lefejezi a hazájára támadó asszírok hadvezérét, Holofernészt, hogy megmentse Izráelt. Judit az egyetlen történelmi személy, aki felismerhető a fekete festményeken.
A festmény sötét tónusai között a fekete, az okker és a vörös színek az uralkodóak. Goya széles, energikus ecsetvonásokkal keltette életre a jól ismert bibliai jelenetet. Úgy tűnik, hogy a festmény éjszakai jelenetet ábrázol, a megvilágítást egy fáklya fénye biztosítja. Goya alkotásán, a többi, Judit és Holofernész történetét bemutató festménytől eltérően, Holofernész nyakából nem folyik vér.
A többi fekete festményhez hasonlóan ezt is 1873-74-ben helyezték át vászonra Salvator Martinez Cubells a madridi Prado kurátora felügyelete mellett. A vásznakat báró Emile d'Erlanger adományozta 1881-ben a spanyol államnak.
Ha Goya adott is címet a fekete festményeinek, soha nem árulta el, mik azok. A jelenleg ismert címeket halála után adták nekik.
Források[szerkesztés]
- Benito Oterino, Agustín, La luz en la quinta del sordo: estudio de las formas y cotidianidad, Madrid, Universidad Complutense, 2002, p. 33. Digitális változat ISBN 84-669-1890-6.
- Bozal, Valeriano, Francisco Goya, vida y obra, (2 vols.) Madrid, Tf. Editores, 2005. ISBN 84-96209-39-3.
- Bozal, Valeriano, Pinturas Negras de Goya, Tf. Editores, Madrid, 1997.
- Glendinning, Nigel, Francisco de Goya, Madrid, Cuadernos de Historia 16 (col. «El arte y sus creadores», nº 30), 1993.
- Hagen, Rose-Marie and Hagen, Rainer, Francisco de Goya, Cologne, Taschen, 2003. ISBN 3-8228-2296-5.
- Hughes, Robert. Goya. New York: Alfred A. Knopf, 2004. ISBN 0-394-58028-1
További információk[szerkesztés]
- A festmény a Prado oldalán
