Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
(Joseph Jérôme Lefrançois de Lalande)
Jérôme Lalande.jpg
Született 1732. július 11.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Bourg-en-Bresse[1][9]
Elhunyt 1807. április 4. (74 évesen)[10][2][3][4][5][6][7][8]
Párizs[10][11]
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhely Père-Lachaise temető (4)[12]

Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása
Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande témájú médiaállományokat.

Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande (Bourg-en-Bresse, 1732. július 11.Párizs, 1807. április 4.) francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párizsba ment jogot tanulni, de ezenkívül Joseph-Nicolas Delisle és Pierre Charles Le Monnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, ahol Eulerrel, Maupertuis-vel és másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourg-en-Bresse-ben ügyvédeskedett, de azután Párizsba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collège de France-ban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett.

Munkássága[szerkesztés]

Voyage d'un françois en Italie, fait dans les années 1765 et 1766. Tome premier, 1769

Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölöttébb termékeny csillagászati író. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket végezni. Kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Histoire céleste française című művét a British Association for the Advancement of Science rendeletére Francis Baily adta ki (London, 1847). 1771-ben az addigi mérési adatok alapján a Nap–Föld távolságot 153 ± 1 millió km-re becsülte.[13] Legfontosabb és leghasznosabb nagyobb műve: Traité d'astronomie (Párizs, 1764. 2 kötet, 3. kiadás 1792. 3, illetve 4 kötet), mely több nemzedék számára a legjobb útmutatót adta. Nagy fontosságú továbbá: Bibliographie astronomique avec l'histoire de l'astronomie depuis 1781-1802. (Párizs, 1803). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f7
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 39, de LALANDE Jérôme , Joseph Jérôme LefranÇois
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Brockhaus (német nyelven)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. a b http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5613075c/f14
  11. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  12. Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908
  13. Juhász T.: Milyen messze van a Nap? – A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve, 2002–2003, 39–48. oldal [1]

Források[szerkesztés]