Jonson-ugrópók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Jonson-ugrópók
Hím
Hím
Nőstény
Nőstény
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Salticoidea
Család: Ugrópókfélék (Salticidae)
Nem: Phidippus
C. L. Koch, 1846
Faj: P. johnsoni
Tudományos név
Phidippus johnsoni
(Peckham & Peckham, 1883)
Szinonimák
  • Attus johnsonii
  • Phidippus bicolor
  • Phidippus johnsonii
  • Phidippus arizonensis
  • Phidippus formosus
  • Dendryphantes johnsoni
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jonson-ugrópók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jonson-ugrópók témájú médiaállományokat és Jonson-ugrópók témájú kategóriát.

A Jonson-ugrópók (Phidippus johnsoni) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül az ugrópókfélék (Salticidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Jonson-ugrópók Észak-Mexikótól Kanada déli részéig, valamint a Csendes-óceántól egészen a prériig található meg. Tengerszinttől kezdve egészen az erdőhatárig fordul elő; viszonylag a szárazabb élőhelyeket kedveli, azonban a tölgyesekben is fellelhető. Egy 1976-ban végzett kutatás szerint, egy négyzetméternyi területen 2-30 példány is élhet.

Megjelenése[szerkesztés]

Nyugat-Észak-Amerika legnagyobb és leggyakoribb ugrópókfaja. A kifejlett egyed elérheti az 1 centiméteres hosszt is. Mindkét nemnek élénkvörös a potroha; a nőstény esetében a vörös potrohon fekete sáv van. A csáprágók kékeszöldes színűek. Testének többi részei - beleértve a lábakat is - feketék. Ezzel a szembetűnő, élénk színezetével a Dasymutilla nembéli darazsakat utánozza - eme darazsak szúrása igen fájdalmas.[1]

Életmódja[szerkesztés]

Éjszaka és nem kedvező időjáráskor a kövek vagy fadarabok alatt pihen; a pihenőhelyein pókhálóból készült csőalakú fészkek találhatók. E pihenőfészkekben vedlik, párzik és rakja le petéit. A nappal legnagyobb részét vadászattal tölti. Zsákmányainak java része feleakkora, mint a pók, azonban 2-10 milliméteres is lehet. A legyek, poloskák és molyok, illetve azok hernyói mellett, más pókfajokkal is táplálkozik. Időnként a kannibalizmust sem veti el, hiszen néha a nőstények felfalják a hímeket.

Érdekességek[szerkesztés]

A faj Új-Zélandra a szőlővel került át.

2012-ben egy példánya a Nemzetközi Űrállomáson is élt egy kísérlet keretében.[2]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Peckham, G. W. & E. G. Peckham (1883). Descriptions of new or little known spiders of the family Attidae from various parts of the United States of North America. Milwaukee, pp. 1–35.
  • Jackson, R.R. (1977). Prey of the jumping spider Phidippus johnsoni (Araneae: Salticidae). J. Arachnol. 5:145-149. PDF
  • Jackson, R.R. (1978). The life history of Phidippus johnsoni (Araneae: Salticidae). J. Arachnol. 6:1-29. PDF

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Phidippus johnsoni című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]