Johann Jakob Reiske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Jakob Reiske
Johann Jacob Reiske - Imagines philologorum.jpg
Született
1716. december 25.
Elhunyt
1774. augusztus 14. (57 évesen)
Lipcse

Johann Jakob Reiske (Zörbig, Halle mellett, 1716. december 25.Lipcse, 1774. augusztus 14.) német filológus és orientalista.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leidenben végezte tanulmányait és 1748-ban kapta az arab nyelv egyetemi tanára címét. Lipcsében 1758-től a Nikolai-gimnázium rektora volt. Igen sok görög és latin írót adott ki («az éhségtől kényszerítve»), így Konstantinus művét De caeremoniis (1751-54, 2 kötet), Theokritost (1765, 2 kötet), a görög szónokokat (1770-75. 12 kötet), Plutarchust (1774-1782, 12 kötet), Halikarnasszusi Dionysiust (1774-1777, 6 kötet), Maximus Tyriust (1774, 2 kötet), Dio Chrysostomust (1784-1798, 2 kötet), Libaniust (1791-95, 4 kötet) stb. Ide tartozik még: Animadversiones ad graecos auctores (1757-66, 5 kötet). Németre fordította Demosthenes, Aeschines és Thukydides beszédeit (1761 és 1764-69, 5 köt.). Az arab filológia körében fő műve Abulfed-kiadása (1789-94, 5 kötet) Nagy érdeme, hogy ő volt egyike az elsőknek, akik az arab irodalom kiváló nyelvi és történeti jelentőségét elismerték és hangoztatták. Önéletrajzát özvegye adta ki (1783). Életét megírta Morus (1777), Mendelssohnnal és Lessinggel folytatott értékes levelezése 1789. jelent meg 2 kötetben.

Neje Ernestine Christine Müller volt, akivel 1764-ben kötött házasságot és aki nagy tudással segítette férjét irodalmi munkásságában. Amikor Michaelis göttingeni tanár 1786-ban megtámadta Reiskét, neje védte megboldogult férjét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]