Johann Crüger
| Johann Crüger | |
| Michael Conrad Hirt festménye (1663) | |
| Született | Jan Krygar 1598. április 19. Groß Breesen |
| Elhunyt | 1662. március 5. Berlin |
| Állampolgársága | német[1] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | kapellmeister |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Crüger témájú médiaállományokat. | |
Johann Crüger, eredeti nevén Jan Krygar[2] (Groß Breesen, 1598. április 19.Gergely-naptár / április 9.julián naptár – Berlin, 1662. március 5.Gergely-naptár / február 23.julián naptár[3]) szorb származású német evangélikus egyházi énekszerző. Ő szerkesztette a Praxis pietatis melica című lutheránus énekeskönyvet, amelyet a 17. században a legszélesebb körben használtak.
Élete
[szerkesztés]Groß Breesenben született (ma Guben része) Georg Krüger fogadós fiaként.[4] 1613-ig a gubeni latin iskolában tanult, ahol éneket és zenét is oktattak.[4] Tanulmányait Żaryban, Boroszlóban, majd Regensburgban folytatta; utóbbi helyen Paulus Hombergernél (1560–1634) részesült zenei képzésben.[4] 1615-ben Berlinbe utazott, ahol teológiát tanult a Zum Grauen Kloster Gimnáziumban. 1616-ban a von Blumenthal család házitanítóként alkalmazta; tanítványai közt volt Joachim Friedrich von Blumenthal. 1620-tól teológiát tanult a Wittenbergi Egyetemen, ezzel párhuzamosan magánúton folytatta zenei tanulmányait[4] Beutazta Magyar-, Morva- és Csehországot.[5]
1622-től haláláig, negyven éven keresztül a berlini Zum Grauen Kloster Gimnáziumban tanított, és a Nikolaikirche kántora volt.[4] Számos versenyművet szerzett, és számos zenepedagógiai művet írt.[4] Az 1624-ben kiadott Synopsis Musica az első rendszeres, világos összhangzattan volt Németországban.[5] 1643-ban megismerte Paul Gerhardtot, a neves egyházi dalköltőt, és több dicsőítő énekét megzenésítette. 1647-ben megjelentette a 17. század legfontosabb német lutheránus énekeskönyvetPraxis pietatis melica címen.[4] A mű Crüger életében tíz, többször módosított és bővített kiadást ért meg.[6] Dallamai a 17. században Magyarországra is eljutottak.[7]
Az 1649-ben kiadott Geistlichen Kirchen-Melodien című kötet, amely a Praxis Pietatis Melica egy évvel korábban megjelent harmadik kiadásának kiegészítése volt, 161 korált tartalmaz. A kötetben legalább 20 dallam Crüger szerzeménye. A kötet egyházzenei jelentősége abban áll, hogy Crüger a többszólamú korálokat hangszeres kísérettel látta el.
A jelenleg is használt német evangélikus énekeskönyv különböző regionális változataiban Crügernek legalább 18 szerzeménye szerepel, köztük a Wie soll ich dich empfangen, Lobet den Herren alle, die ihn ehren, Fröhlich soll mein Herze springen és Schmücke dich, o liebe Seele.
Dalai jelen vannak a Magyarországi Evangélikus Egyház[8][9][10] és a Magyarországi Református Egyház[11] énekeskönyvében is.
Családja
[szerkesztés]1628-ban feleségül vette Aschenbrenner városi tanácsos özvegyét. A harmincéves háború során Crüger és családja számos nehézségen ment keresztül, beleértve az éhezést.[12] Megbetegedett bubópestisben, majdnem belehalt, és 1636-ban elvesztette feleségét és öt gyermekét. Felgyógyulva 1637-ben másodszor is megnősüét. Egy fogadós tizenhét éves lányát vette el, akitől tizennégy gyermeke született, de legtöbbjük gyermekként elhunyt.[12] Egyik mostohalánya, Anna Maria Helena Aschenbrenner[13] Michael Conrad Hirt udvari festőhöz ment feleségül, aki 1663-ban elkészítette Crüger arcképét.[4]
Művei
[szerkesztés]- Praecepta musicae practicae figuralis (Berlin 1625)[14]
- Kurzer u. verständlicher Unterricht, recht u. leichtlich singen zu lernen (Berlin 1625);[14]
- Neues vollkömliches Gesangbuch Augspurgischer confession (1640);[5]
- Geistliche Kirchenmelodeyen (Berlin, 1649);[5]
- Quaestiones musicae practicae (Berlin, 1650);[14]
- Recreationes musicae, das ist neun poetische Amorösen (Leipzig, 1651);[14]
- Psalmodia sacra (Berlin, 1658);[5]
- Musicae practicae praecepta brevia (Berlin, 1660);[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ museum-digital
- ↑ David Zersen – Eric Mellenbruch: Najwuznamn-niši němski kěrlušer poreforma-ciskeje doby bě Serb. (hely nélkül): Serbsky protyka. 2018. 53–56. o.
- ↑ Christian Bunners: Johann Crüger (1598–1662) - Berliner Musiker und Kantor, lutherischer Lied- und Gesangbuchschöpfer: Aufsätze, Bildnisse, Textdokumente. (hely nélkül): Frank & Timme. 2012. 179. o. = Kunst-, Musik- und Theaterwissenschaft, 11. ISBN 978-3-86596-371-0 )
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Dietrich Nummert: Mit 24 schon Musikdirektor. Kantor und Lehrer Johann Crüger. Berlinische Monatsschrift, (1998. április) 64–68. o.
- 1 2 3 4 5 Crüger. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Johann Crügers 'Geistliche Kirchen-Melodien' (1649) : textkritische Edition. Hrsg. Burkard Rosenberger. Münster: Monsenstein und Vannerdat. 2014. ISBN 978-3-8405-0111-1
- ↑ A Debreceni Református Kollégium története. digit.drk.hu (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Dicsérjük Istent! Mind, ki féli. enekeskonyv.lutheran.hu (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Jer, dicsérjük Istent. enekeskonyv.lutheran.hu (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Jézus, boldogságom. enekeskonyv.lutheran.hu (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Papp Anette: Áldjuk Istent végével. egyhazzene.reformatus.hu (2016. november 26.) (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- 1 2 Friedrich Wilhelm Bautz: Crüger, Johann. In Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon Band 1. Bautz: Hamm. 1975. arch Hozzáférés: 2021. április 12.
- ↑ Ekhart Berckenhagen: Hirt, Michael Conrad. In Neue Deutsche Biographie Band 9. Berlin: Duncker & Humblot. 1972. 236. o. ISBN 3-428-00190-7
- 1 2 3 4 5 Hans Heinrich Eggebrecht: Crüger (Krüger), Johannes. In Neue Deutsche Biographie Band 3. Berlin: Duncker & Humblot. 1957. 428. o. ISBN 3-428-00184-2
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Crüger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Crüger című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.