Jerem Erzsébet
| Jerem Erzsébet | |
| Született | 1942. január 10. (82 éves)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | régész |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1961–1966) |
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jerem Erzsébet (Budapest, 1942. január 10. –) magyar régész. A történelemtudományok kandidátusa (1996).
Életpályája
[szerkesztés]1961–1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-latin szakos hallgatója volt. 1969–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékén aspiráns volt. 1973–2005 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében dolgozott tudományos munkatársként illetve tudományos főmunkatársként. 1990–1991 között Ménfőcsanak-Szeles lelőhelyen a komplex paleoökológiai vizsgálatok koordinálásában vett részt. 1991-től az Archaeolingua Alapítvány és Kiadó vezetőjeként és az azonos nevű monográfia sorozat főszerkesztőjeként dolgozott. 1999-ben a Deutsches Archäologisches Institut (Berlin–Frankfurt) levelező tagjává választotta. 1996-ban az European Association of Archaeologist (EAA) elnökhelyettese lett. 2002–2008 között a Nomination Committee elnöke volt. 2004–2008 között az EU 6-os keretprogramjában az EPOCH projekt egyik vezetője volt. 2005-ben nyugdíjba vonult. 2010–2013 között az EAA által kiadott European Journal of Archaeology szerkesztőbizottsági tagja volt. 2012-től a Magyar Régészet–Hungarian Archaeology online periodika főszerkesztője. 2014-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae új sorozatának kiadói szerkesztője. 2021-től a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tiszteleti tagja.[3]
Díjai
[szerkesztés]- Schönvisner István-díj (2013)
- Európai örökségvédelmi díj (2014)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9