Japán nyelvvizsga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A JLPT oklevele

Az angol nevén Japanese Language Proficiency Test (röviden JLPT, japánul 日本語能力試験 [nihongo nórjoku siken]) japán nyelvvizsga, melyet minden évben két időpontban, decemberben és júliusban rendeznek meg.

Története[szerkesztés]

Az első vizsgát 1984-ben tartották. Ebben az évben 7000 ember vett részt. 2003-ig a külföldről érkező diákok számára a JLPT volt az egyetemre való felvétel feltétele.

2004-ben a JLPT vizsga 40 országban volt jelen, beleértve Japánt is. 2004-ben 302 198 vizsgázó vett részt, és 47%-uk (kb. 140 000 fő) tett sikeres vizsgát. Ez a szám később tovább nőtt: 2008-ban már 559 056 hallgatót jelentett, ugyanakkor a sikeres vizsgát tettek száma 36%-ra csökkent.

Amikor 2009-ben átalakították a vizsgarendszert (évente két vizsgaidőpont), akkor Kelet-Ázsiában 768 114-en vizsgáztak. 2010-ben 610 000 ember vett részt rajta.

Adminisztráció[szerkesztés]

Japánban a JLPT vizsgák javítását, adminisztrálását az Oktatási Minisztérium (文部科学省 [Monbu-kagaku-só]), más országokban pedig a Japán Alapítvány végzi.

Szintek[szerkesztés]

A vizsgának öt szintje van. Az ötödik szintet 2010-ben alakították ki, így a vizsgaszintek ma a következők:

  • N1: felsőfokú, „anyanyelvi” szint.
  • N2: felsőfok. A mindennapi szituációkban használt nyelv megértése és közvetítése.
  • N3: középfok (erős középfok). A mindennapi szituációkban használt nyelv megértése.
  • N4: középfok. Alap nyelvi szint.
  • N5: belépőszint. A legalapvetőbb nyelvtan megértése.

Vizsgarészek[szerkesztés]

Szint Vizsgarészek
(Szintekre kiszabott idő)
Rendelkezésre álló idő
N1 Nyelvismeret (szókincs/nyelvtan)・Olvasott szöveg értése
(110 perc)
Hallás utáni szövegértés
(60 perc)
170 perc
N2 Nyelvismeret (szókincs/nyelvtan)・Olvasott szöveg értése
(105 perc)
Hallás utáni szövegértés
(50 perc)
155 perc
N3 Nyelvismeret (szókincs)
(30 perc)
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése
(70 perc)
Hallás után szövegértés
(40 perc)
140 perc
N4 Nyelvismeret (szókincs)
(30 perc)
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése
(60 perc)
Hallás utáni szövegértés
(35 perc)
125 perc
N5 Nyelvismeret (szókincs)
(25 perc)
Nyelvismeret (nyelvtan)・Olvasott szöveg értése
(50 perc)
Hallás utáni szövegértés
(30 perc)
105 perc

Korábban[szerkesztés]

1984–2009 között még csak 4 szint létezett:

Vizsgaszintek eléréséhez szükséges tanóra
Szint Kandzsiismeret Szókincs Hallás utáni szövegértés Tanulásra fordított idő Elégséges eredmény
4 ~100 (103) ~800 (728) alapfok 150 óra (belépő szintnek megfelelő) 60%
3 ~300 (284) ~1500 (1409) Középfok 300 óra (Középfoknak megfelelő)
2 ~1000 (1023) ~6000 (5035) Középfok 600 óra (Középfoknak megfelelő)
1 ~2000 (1926) ~10 000 (8009) Felsőfok 900 óra (Felsőfoknak megfelelő) 70%
Vizsgaidőtartam
Szint Kandzsi és
szókincs
Hallás utáni
szövegértés
Olvasott szöveg
értése
és nyelvtan
Teljes idő
4 25 perc 25 perc 50 perc 100 perc
3 35 perc 35 perc 70 perc 140 perc
2 35 perc 40 perc 70 perc 145 perc
1 45 perc 45 perc 90 perc 180 perc

Ma az N5-ös szint felel meg az akkori 4-es szintnek, az N4-es az akkori 3-asnak, az N3-as szint a régi 3-as és 2-es szint közé esik, az N2-es a régi 2-es szintnek felel meg.

Az N1-es a régi 1-es szintnek feleltethető meg, de annál kicsit nehezebb is lehet.[1]A korábbi vizsgákon nem szereplő új kérdéstípusok is megjelentek.[2][3][4]

Pontozás[szerkesztés]

Elégséges eredmény vizsgaszintek szerint
Vizsgaszint A vizsga teljesítéséhez szükséges pontszám Nyelvismeret
(szókincs/nyelvtan)
Olvasott szöveg értése Hallás utáni szövegértés
N1 100 pont 19 pont 19 pont 19 pont
N2 90 pont 19 pont 19 pont 19 pont
N3 95 pont 19 pont 19 pont 19 pont
Elért pontszám 180 pont 60 pont 60 pont 60 pont
N4 90 pont 38 pont 19 pont
N5 80 pont 38 pont 19 pont
Elért pontszám 145 pont 120 pont 60 pont

Magyarországon[szerkesztés]

A japán nyelvvizsgát Magyarországon a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke tartja, a vizsgahelyszín a teremkapacitás értelmében változó. Évente két alkalommal van lehetőség vizsgázni, minden év júliusában és decemberében. A nyelvvizsga csak írásbeliből áll, nincs szóbeli része, de lehetőség van szóbeli vizsgarészt is szerezni, így komplex nyelvvizsgának elismertethető.[forrás?]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese-Language_Proficiency_Test című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Points for Revision. The Japan Foundation. [2008. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  2. 2 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Reading Comprehension. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2015. október 13.). ISBN 978-4-87217-765-7 
  3. 1 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Listening. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2014. szeptember 30.). ISBN 978-4-87217-791-6 
  4. 2 új kérdéstípus. Sasaki Hitoko, Matsumoto Noriko. NIHONGO SO-MATOME – Grammar. Tokio: ASK publishing, 6-7. o. (2015. szeptember 30.). ISBN 978-4-87217-726-8