Jana–Ingyigirka-alföld
| Jana–Ingyigirka-alföld | |
| Közigazgatás | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
 Jana–Ingyigirka-alföld
Pozíció Jakutföld térképén
| |
 é. sz. 70° 55′ 00″, k. h. 140° 13′ 46″Koordináták: é. sz. 70° 55′ 00″, k. h. 140° 13′ 46″ | |
A Jana–Ingyigirka-alföld (oroszul Яно-Индигирская низменность [Jano-Ingyigirszkaja nyizmennoszty]) kiterjedt mocsaras síkság Oroszország ázsiai felén, Északkelet-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén. A keletebbre elhelyezkedő Kolima-alfölddel együtt az Északkelet-szibériai-alföld[1] része.
Földrajz[szerkesztés]
A Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger déli partja mentén terül el. Nyugaton a Buor-Haja-öböltől (az Omoloj torkolatától) az Ingyigirka torkolatvidékéig terjed. Délen a Polousznij-hátság választja el a sokkal kisebb Abij-alföldtől.[2] A Jana és a tengerbe ömlő kisebb folyók torkolatvidékét is magába foglalja. Nyugati fele viszonylag keskeny, de keleten szélessége eléri a 300 km-t. Átlagos tengerszint feletti magassága 30–80 m között van. Helyenként 300 m magas szigethegyek, hátak emelkednek ki a síkságból, közülük a legmagasabb 558 m.
Éghajlata rendkívül zord, hideg. A talaj állandóan fagyott állapotban van (permafroszt). A folyók és tavak a hosszú télen akár nyolc hónapra is befagynak, gyakran fenékig. Természet-földrajzi jellemzői lényegében a Kolima-alföldével azonosak.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 388–389. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Szerk. A. P Gorkina: Geografija. Szovremennaja illjusztrirovannaja enciklopegyija (orosz nyelven). Academic.ru, 2006
