Jan Metsys
| Jan Metsys | |
 | |
| Született | 1509[1] Antwerpen |
| Elhunyt | 1575. október 8. (65-66 évesen) Antwerpen |
| Gyermekei | Quentin Metsys the Younger |
| Szülei | Quentin Massys |
| Foglalkozása | festőművész |
| Tisztsége | udvari festő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Metsys témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jan Metsys (névváltozatok: Matsys, Massys) (Antwerpen, 1509. — Antwerpen, 1575. október 8.) flamand manierista festő, Frans Floris kortársa.
Életpályája[szerkesztés]
Atyja, Quentin Massys (1466-1430)[2] az antwerpeni iskola jeles festője volt, fiai Cornelius és Jan első mestere. A apa halála (1530) után Jan Metsys a festőműhely tulajdonosa, Jan már 1532-ben szerepelt a Szent Lukács festő céh tagjai sorában. Jan második mestere Frans van Tuylt antwerpeni festő volt, ennek leányát, Anna van Tuylt vette feleségül 1538-ban. Többször is menekülnie kellett, mert eretnekséggel vádolták, hosszú éveket töltött Franciaországban, Itáliában, ahol akkor a manierista stílus uralkodott.
Vallási, mitológiai témájú képeket és életképeket festett. Feltehetően a fontainebleau-i iskolával is kapcsolatba került, erre utal két mitológiai képe, az egyik Vénusz című képének hátterében a nápolyi öböl látható, s a stockholmi múzeumban őrzik, a másik Flora alakját ábrázolja, s mögötte Antwerpen látképe tárul elénk, ez utóbbi képet a hamburgi Kunsthalléban őrzik. 1558-ban térhetett vissza végleg szülővárosába, s itt élt és alkotott haláláig, s meghonosította szülőföldjén a manierista ízlést. Leghíresebb munkáját, a Lót és lányai címűt 1565 körül festette, ma a Musée Municipal őrzi (Cognac, Franciaország).
Felmerül, hogy a kisebb tehetségű mesterek azonos témákat, motívumokat alkalmaznak, azonos rajzolási, festési technikával igyekeznek boldogulni, mint az eredeti nagy tehetségű művészek, tehát másolják azokat. Ez a tendencia növekedett a képsokszorosító eljárások terjedésével (fametszet, rézmetszet), melyek korábbiak voltak, mint Gutenberg 15. század közepi könyvnyomtatási találmánya. Rengeteget készítettek belőlük szerte Európában, főleg Franciaországban és Németalföldön. „Abban az időben még senkinek a becsületét nem csorbította; ha átvette egy másik művész gondolatát vagy szerkezeti megoldását. Sőt a szerényebb mesterek egyszerűen mintakönyvnek használták a művészi metszetek gyűjteményeit, s nyugodt lélekkel kölcsönvették, ami kellett nekik.”[3]
Galéria[szerkesztés]
-
Szórakozók : életkép (1510, Bécsi Szépművészeti Múzeum) -
Judit Holofernes fejével (Királyi Szépművészeti Múzeum, Antwerpen) -
Vénusz (1561, háttérben a nápolyi öböl) -
Lót és lányai (1565 körül) -
Csendélet részlet a Lót és lányai c. képből
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/368625/Jan-Massys
- ↑ A magyar művészeti lexikonok Quentin Massys munkásságát írják le, két manierista festő fiáról csak az atya szócikkében emlékeznek meg, külön szócikket nem szántak nekik.
- ↑ E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. 285. p.
Források[szerkesztés]
- A művészet története : Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina, 1986. Jan Metsys lásd 254-255. p. ISBN 963 13 2250 5
