Jānis Mendriks

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jānis Mendriks
Янис Мендрикс.jpg
Életrajzi adatok
Született 1907 . január 21.
Aglona
Nemzetiség lett
Elhunyt 1953 . augusztus 1. (46 évesen)
Vorkuta
Sírhely Vorkutlag
Munkássága
Vallás római katolikus
Felavatás 1938. április 3.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jānis Mendriks témájú médiaállományokat.

Jānis Mendriks (Aglona, 1907. január 21.Vorkuta, 1953 . augusztus 1.) lett katolikus pap. A Szovjetunióban, Vorkután, a Gulag-táborban tartották fogva. Részt vett az 1953-as vorkutai sztrájkban, ahol a rabokat erőszakkal kényszerítették a munka felvételére és amikor a tiltakozók közé lőttek, ő is az életét vesztette.

Élete[szerkesztés]

1907. január 21-én született Aglona közelében Logocki nevű faluban Antoni Mendriks és Anna Plocins gyermekeként. Aglonában járt katolikus gimnáziumba. 1933-ban a rigai szemináriumban folytatta tanulmányait. 1938. április 3-án szentelték pappá. Viļāniban kezdte papi szolgálatát, majd Lettország déli részében több plébánián is megfordult. 1942-ben nem volt hajlandó keresztény módra eltemetni egy a partizánok által megölt német szolgálatban álló rendőrt, azért mert vadházasságban élt a barátnőjével. A németek ezt nem vették jó néven, haragjuk elől el kellett menekülnie és a háború végéig bujdosott.

A szovjet megszállást követően újra papi szolgálatba állt Jaunborne-ban. 1950. október 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és Rigában börtönbe zárták. Azzal vádolták meg, hogy nacionalista bandákat szervezett és szovjetellenes propagandát folytatott, ezért 1951. március 24-én tíz év kényszermunkára ítélték. Vorkutára került, ahol a szénbányában dolgoztatták. A rabok között titokban tovább folytatta papi hivatását és ápolta rabtársai lelki üdvét.

Sztálin halálát követően a vorkutai rabok azt gondolták, hogy reményteli változások jöhetnek, és hamarosan kedvező irányban változnak majd a fogvatartási körülményeik. Mivel ez nem következett be, ezért 1953. július 25-én sztrájkot hirdettek. A tábor vezetése nem tudta meggyőzni őket, hogy megint dolgozzanak, ezért az eredeti helyzet visszaállításához katonai erősítést kértek. Augusztus 1-én katonák vették körül a tábort, majd a rabok közé lőttek. Mendriks az első sorban állt, és negyvenkét társával együtt áldozatul esett a szovjet önkénynek.

Lettország Legfőbb Ügyészsége 1991. július 5-én rehabilitálta őt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Janis Mendriks életrajza (orosz, lengyel, angol, német és olasz nyelven). catholicmartyrs.org. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)