Jövedéki biztosíték
A jövedéki biztosíték fogalma az adófelfüggesztési eljáráshoz kötődik, amely alapvetően közigazgatási eljárás. Ezen eljárás keretében a jövedéki termékek előállításával, szállításával (szállítmányozás egyik adóraktárból a másikba), tárolásával (raktározásával) és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó (államot érintő) adókockázatra jövedéki biztosítékot kell fizetni.[1] [2] Ezen általános szabály alól kivétel a költségvetési szerv.[3]
A jövedéki biztosíték formái[szerkesztés]
- Készpénz,
- Pénzügyi biztosíték és
- Készfizető kezesség (meghatározott feltételek betartásával).
Készpénz[szerkesztés]
A jövedéki biztosítékok fogalomkörében készpénz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyis az állami adó- és vámhatóság (továbbiakban: állam) által megadott jövedéki biztosíték számlára jövedéki biztosíték céljára befizetett (készpénzátutalási megbízás-azaz csekk), átutalt összeg.[4] Készpénzes fizetések körébe tartozhat pl. a szemledíj, felemelt szemledíj, megrongálódott jövedéki zár pótlásával kapcsolatos költségtérítés, bizonyos forgalmak esetén jövedéki adó.[5][6]
A pénzügyi biztosíték elfogadásának, időbeli és területi érvényességének szabályai[szerkesztés]
- Az államnak a jövedéki biztosíték után kamatfizetési kötelezettsége nincs.
- A pénzügyi biztosíték jellege alapvetően vissza nem vonható, vagy meghatározott engedéllyel visszavonható.[7] A pénzügyi biztosítékot szakmai zsargonban bankgaranciának nevezik, amelynek kötelező tartalmát a jogszabályi meghatározás alapján az állam hivatalos internetes honlapján is közzé teszi.[8]
- Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtó
- a) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározott eljárása vagy
- b) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szükséghelyzet alá esik.
- A biztosíték érvényességi ideje a biztosíték formájától függetlenül
- a) szállítással összefüggő adókockázat esetén a kiszállítást követő 4(négy) hónap
- b)adófizetési kötelezettséggel összefüggő adókockázat esetén a szabadforgalomba bocsátást követő 60 nap, azaz 2(két) hónap.[9]
- A másik tagállamon át harmadik országba történő kiviteli jellegű forgalmazás
- a) esetén adókockázat tekintetében a tagállamok mindegyikében érvényesíthető jövedéki biztosítékot lehet csak nyújtani (fizetőeszköz és közös szabályok), ez vonatkozik az Európai Uniót érintő forgalomra is;
- b) esetén letett jövedéki biztosíték megfelelő feltételek teljesülésekor az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül[10]
Készfizető kezesség szabályai[szerkesztés]
A jövedéki biztosítékért vagy annak egy részéért készfizető kezességet vállalhat az, aki rendelkezik az állam által a lentiekben meghatározott feltételekkel kiadott (a vállalható legmagasabb kezességi összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát is tartalmazó) hatályos engedéllyel:
- nem minősül kockázatos adózónak (Adózás rendjéről szóló törvény szerint),
- biztosítékot nyúj,
- a)a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető - pénzügyi biztosíték vagy
- b) készpénz formájában.
A készfizető kezességet írásban, kezességi nyilatkozattal lehet vállalni. Ha a kezességi nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, azt bevonja, és a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli.
Jövedéki biztosíték igénybevétele[szerkesztés]
A jövedéki biztosítékot (jövedéki letétet) annak formájától függetlenül az esedékességkor az állam
- a) külön végzés nélkül,
- b) a végrehajtási eljárás szabályai szerint veheti igénybe meghatározott adónemek és felmerült költségek tekintetében:
- adó (jövedéki adó),
- bírság,
- pótléktartozás kiegyenlítésére
- zárjegyhiány felszámolására, valamint az engedélyest terhelő
- egyéb költségek elszámolására.
Jövedéki biztosíték felszabadítása, visszatérítése, késedelmi kamat[szerkesztés]
- Az engedély hatályvesztése után az esedékes adókkal, költségekkel csökkentett biztosíték felszabadítható. (A visszafizetési kérelmet vizsgálni szükséges esetleges folyamatban lévő, lezáratlan ügy tekintetében.)
- A jövedéki biztosíték hivatalból történő csökkentése esetén az állam haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszatérítéséről.
- A szabad rendelkezésű jövedéki letét visszautalását kérelmezheti a jogosult (a befizető). A kérelmet az állam 15 napon belül teljesíti. A jogszerűen visszakért letét 15 napon túli visszautalása esetén az állam kamatot fizet.[11]
Egyéb szabályok[szerkesztés]
- A jövedéki biztosíték egyéb szabályai tartalmazzák az ismételt felhasználás lehetőségét, valamint az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmának meghatározását.[12]
- A jövedéki biztosíték alóli mentesülés szabályait a törvény 9., 112. és 133. §-a tartalmazza részletesen. Ezek közül a legismertebb az úgynevezett "reptéri mentesség" és a megsemmisítés miatti mentesség.
- Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa, vagy azok közül több személy együttesen, vagy készfizető kezes is nyújthatja a jövedéki biztosítékot határozattal jóváhagyott kérelemre.[13]
- Szankcionálandó magatartásformákat és a következményeket (amelyek következménye lehet jövedéki bírság, lefoglalás, elkobzás, egyéb bírság-önkormányzat, üzletzárás) a 2016. évi LXVIII. törvény 100. §-107. §-ai foglalják össze.
Források[szerkesztés]
- 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
- 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról Nemzeti Jogszabálytár
- 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
- 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Njt
- 419/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani." 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 4. § (2) bekezdés
- ↑ "Az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítással, tárolással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. §
- ↑ "Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania a központi költségvetési szervnek."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § 15. bekezdés
- ↑ " Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül minden olyan egyedileg azonosított összeg, amely az állami adó- és vámhatóság rendelkezése alatt áll és jövedéki adótartozás fedezetére különítettek el. "45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 8. §.(3) bekezdés
- ↑ "A jövedéki adó megfizetése készpénzátutalási megbízással vagy átutalással történik"45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 17. sz. melléklet Magánfőző 3.5 sor
- ↑ "49. § (1) A Jöt. 85. §-a szerinti szemledíj összege szemlekérelmenként 5000 forint. A szemledíj készpénzben is megfizethető, melyről az állami adó- és vámhatóság nyugtát állít ki. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérelmezte. (2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli szemle iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentéssel kell kezdeményezni. (3) Ha az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek felróhatóan elmarad, 1 órát meghaladó várakozás után kezdhető meg vagy folytatható, felemelt összegű szemledíjat kell fizetni. A felemelt összegű szemledíj a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után 10 000 forint. "45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 49. §
- ↑ "Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásához is köti." 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
- ↑ "(6) Jövedéki biztosítékként olyan pénzügyi biztosíték fogadható el, amelyben a garanciát vállaló hitelintézet, biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - bankgarancia esetén a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 munkanapon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója lejárt tartozását.(7) A pénzügyi biztosítéknak tartalmaznia kell a) a pénzügyi biztosítékot nyújtó megnevezését, bankszámlaszámát, b) a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát, c) a pénzügyi biztosíték egyedi azonosítóját, valamint összegét számmal és betűvel, d) a pénzügyi biztosíték érvényességének kezdő és végső időpontját és e) a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást. (8) A magyar, angol, német vagy francia nyelvtől eltérő nyelven kiállított pénzügyi biztosíték csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (9) A pénzügyi biztosíték kötelező adattartalmát az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján teszi közzé."45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 8. §
- ↑ "Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (6) bekezdés
- ↑ " Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele másik tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben foglaltak alapján történik, az egyezmény szerinti biztosíték az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (11) bekezdés
- ↑ "Az egyedileg nem azonosított, továbbá a felszabadított összeggel a befizető szabadon rendelkezik. Ha a befizető a szabad rendelkezés alatt álló összeg egy részének vagy egészének visszautalását kéri, az állami adó- és vámhatóság a visszautalást 15 napon belül teljesíti. 15 napon túli visszautalás esetén az állami adó- és vámhatóság kamatot fizet. A visszautalni kért szabad rendelkezés alatt álló jövedéki letét a befizetőnek az állami adó- és vámhatóság felé fennálló tartozása erejéig visszatartható."45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 8. §. (4) bekezdés
- ↑ "(13) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten. (14) Az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének alapulvételével kell meghatározni. " 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (13) és (14) bekezdés
- ↑ "Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. §. (12) bekezdés
További információk[szerkesztés]
- Jövedéki kisokos
- NAV Engedélyezés jövedéki biztosíték
- Dohányjövedék rövid története Magyarországon szerző: dr. Potoczki Zoltán, Magyar közigazgatás, 2016/2, 184–195. (Szakmai Fórum)