Raktározás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Állvány és raklapok

Raktározásnak az áru tárolására, állagának megóvására, a készletek elhelyezésére szolgáló tevékenységeket nevezzük. A raktározás történhet nyitott és zárt helyen. Nyitott helyen tárolják pl. a szenet, különböző építő anyagipari árukat (pl. sóder, tégla), vasárukat stb.

A logisztikai láncban egymást követő fázisok a raktárakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz (termelés vagy a kiszállítás anyagigényeinek biztosítja), így azok nagy szerepet játszanak mind az áru-, mind az információáramlásban.

A raktárakat, raktározási rendszereket elsősorban a különböző munkafolyamatok gazdaságos kapacitási különbségeinek kiegyenlítése teszi szükségessé. Mint például a beszerzéskori optimális mennyiség, amit fuvarjárművel el tudnak szállítani és a gyártósor napi anyagszükséglete.

A raktár részei[szerkesztés]

Az általános raktárakban a következő raktár részek lehetnek:

  1. Alapvető vagy operatív helyiségek:
    • tárolóhelyiségek
    • expedíciós helyiségek (áruátvétel-átadás tere)
    • az esetleges árufeldolgozás tere (pl. komplettírozás, készletek kialakítása, csomagolás stb.)
    • a raktárfelszerelés (rakodólap, létra stb.) tárolására szolgáló helyiségek.
  2. Közlekedő folyosók, lépcsők, átjárók területe.
  3. Raktári adminisztráció és a szociális ellátás céljait szolgáló helyiségek (pl. irodák, személyzeti szobák, orvosi szoba stb.).
  4. Kisegítő helyiségek (pl. géptermek, javítóműhelyek, kazánházak stb.)

A raktár mint rendszer egészét alkotó legfőbb alrendszerek:

  • a raktárban működő anyagmozgató gépek és eszközök
  • tároló berendezések és eszközök
  • a raktári létesítmények
  • közlekedési kapcsolatok
  • épület és létesítmény
  • energiaellátás

Ezen felül a raktár működéséhez további részrendszerek is szükségesek, mint:

  • az információs berendezések és eszközök
  • WMS
  • áru, tárolóhelyek és erőforrások azonosítása
  • feladatok azonosítása
  • diszpozíció

Tárolási rendszerek[szerkesztés]

Finn raktár

Általános darabáru-raktározási rendszerek[szerkesztés]

Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek[szerkesztés]

Akkor használják, ha egy árufajtából nagyobb halmozható mennyiséget kell tárolni és nem szükséges, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni. Az ilyen típusú tárolási megoldások esetében a FIFO elv nehezen valósítható meg, illetve gyakori hogy átrendezés és átrakás szükséges a mindennapi operációhoz.

Alapesetei:
  • közvetlen halmozás
  • sík rakodólapos tárolás
  • oldalfalas rakodólapos tárolás

Állvány nélküli dinamikus tárolási rendszerek[szerkesztés]

Abban az esetben, ha lehetőség van automatizálásra megfelelő megoldást nyújthat az állvány nélküli dinamikus tárolási rendszer. Megoldható vele az osztályozás lehetősége, illetve a FIFO elv betartása. Ellenben az anyagmozgató gépek jelentős beruházási költséget és karbantartást igényt generálnak.

Állványos, statikus tárolási rendszerek[szerkesztés]

Az állványos tárolás akkor szükséges ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, illetve ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású halmazt képezni. Akkor is célszerű, ha követelmény hogy minden árucikkhez a tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni.

Főbb változatai:
  • polcos állványos tárolás
  • állványos tárolás
  • rekeszes állványos tárolás
  • átjárható állványos tárolás
  • bejárható állványos tárolás
  • tárolócsatornás tárolás


Állványos dinamikus tárolási rendszerek[szerkesztés]

Automatikus raktár

Egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén, az állványon lévő áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét.

Főbb változatai:
  • utántöltős állványos tárolás
  • a gördíthető állványos tárolás
  • a körforgóállványos tárolás

Magasraktározási rendszerek[szerkesztés]

Magasraktározási rendszeren olyan állványos tárolási rendszerek, amelyben a tárolási magasság az általános emelőtargoncák által elérhető magasságot meghaladja. Itt az áruknak állványokra helyezését az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik.

Típusai:
  • Teljes egységrakományok tárolására alkalmas: megbontatlan egységrakományokat tárolnak.
  • Komissiózó: lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását.
  • Kombinált magasraktár: a tároló és a komissiózótér egy egységet képez.

Raktárak csoportosítása[szerkesztés]

A raktárakat az ott elvégzendő műveletek technológiája, tárolt készletek tulajdonságai és rendeltetése alapján csoportosíthatjuk. Ezek szerint a raktárak lehetnek:

  • gyűjtő (begyűjtő raktárak - speciális esetekben pl. - jövedék vagy bűnügyi, esetleg katasztrófa v. háborús helyzetben)
  • kereskedelmi és ipari áruraktárak (nagyobb gyártók és nagyobb kereskedelmi vállalatok raktárai)
  • közlekedési, átmenő (transit - eleve átmenő készletek tárolására szolgálnak - legismertebbek a vámraktárak)
  • üzemi (nagyobb gyártók alegységei) és
  • készlettároló (nemzetgazdasági ellátási célokat megvalósító)

raktárak. Rendkívül fontos, hogy a raktárakat általános értelemben kiépítettségük alapján szokás csoportosítani:

  • teljesen zárt raktárak (áru védelme kikényszeríti)
  • félig zárt raktárak (áru védelme megengedi, sőt igényli pl. szárítóraktárak szellőztetés nélkül a mezőgazdaságban - félig nyitottak)
  • nyitott tárolóhelyek (pl. tüzelő- és építőanyagtelepek).

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • ’’Munka- és üzemszervezés’’ Szerkesztő: Dr.Forgács Tibor: Munka- és üzemszervezés a kereskedelemben. Egyetemi Nyomda. 1. kiadás. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1967. 170. o.   Raktárak csoportosítása