Jód-pentafluorid
| Jód-pentafluorid | |||
| |||
| Szabályos név | pentafluor-λ5-jodán | ||
| Más nevek | jód-fluorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7783-66-6 | ||
| PubChem | 522683 | ||
| ChemSpider | 455940 | ||
| EINECS-szám | 232-019-7 | ||
| SMILES | FI(F)(F)(F)F | ||
| InChI | 1S/F5I/c1-6(2,3,4)5 | ||
| InChIKey | PJIYEPACCBMRLZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | LFD5C04ER3 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | IF5 | ||
| Moláris tömeg | 221,89 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen vagy halványsárga folyadék | ||
| Sűrűség | 3,250 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 9,43 °C | ||
| Forráspont | 97,85 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | monoklin point group C2/c | ||
| Koordinációs geometria | négyzetes piramis | ||
| Molekulaforma | négyzetes piramis[2] | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| Főbb veszélyek | mérgező, oxidáló hatású, korrozív. | ||
| NFPA 704 |  0
3
2
| ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | jód-pentoxid | ||
| Azonos anion | bróm-pentafluorid | ||
| Rokon vegyületek | jód-monofluorid jód-trifluorid jód-heptafluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A jód-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete IF5. Szobahőmérsékleten színtelen vagy sárga folyadék, sűrűsége 3,250 g cm−3. Elsőként Henri Moissan szintetizálta 1891-ben, szilárd jód fluorgázban történő égetésével.[3] Ez a reakció exoterm és még ma is használják jód-pentafluorid előállításához, bár a reakció körülményein azóta javítottak.[4][5]
I2 + 5 F2 → 2 IF5
A jód-pentafluorid erős fluorozó és oxidáló szer. A vízzel hevesen reagál, hidrogén-fluoridot és jód-heptafluoridot képez. Primer aminokkal való reakciója során – hidrolízist követően – nitril keletkezik.[6]
- R-CH2-NH2 → R-CN
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Iodine pentafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Patnaik, P. (2002). Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill. ISBN 0-07-049439-8.
- ↑ Durbank, R. D.; Jones, G. R. (1974). "Crystal structure of Iodine Pentafluoride at -80° ". Inorganic Chemistry. 13 (5): 421–439. doi:10.1021/ic50135a012.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Moissan, M. H. (1891). "Nouvelles Recherches sur le Fluor". Annales de Chimie et de Physique. 6 (24): 224–282.
- ↑ Ruff, O.; Keim, R. (1930). "Das Jod-7-fluorid [The iodine-7-fluoride]". Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie (német nyelven). 193 (1): 176–186. doi:10.1002/zaac.19301930117.
- ↑ Ruff O.; Keim R. (1931). "Fluorierung von Verbindungen des Kohlenstoffs (Benzol und Tetrachlormethan mit Jod-5-fluorid, sowie Tetrachlormethan mit Fluor) [Fluoridation of Carbon Compounds (Benzene and Tetrachlormethane with Iodine-5-Fluoride, and Tetrachloromethane with Fluorine)]". Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie (német nyelven). 201 (1): 245–258. doi:10.1002/zaac.19312010122.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Stevens, T. E. (1966). "Rearrangement of Amides with Iodine Pentafluoride". Journal of Organic Chemistry. 31 (6): 2025–2026. doi:10.1021/jo01344a539.
