Jó Pásztor Bizottság

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Jó Pásztor Bizottság a magyarországi zsidómentés ügyéért a II. világháború alatt (1942) létrehozott református szervezet.[1] „A Bizottság célja volt egyrészt a zsidótörvények által hátrányos megkülönböztetésben részesített egyháztagok különleges lelkigondozása és védelme, másrészt általában a hivatalos egyházi Izráel-misszió föladatainak hordozása. A cél elérésére a Bizottság lelkésze konferenciákat rendezett, előadásokat tartott, istentiszteleteket, bibliaórákat vezetett, megszervezte országosan a munkaszolgálatosok lelkigondozását és védelmét, rendszeresen látogatta az internáló táborokban levőket .”[2]

 A Bizottság megalakulása[szerkesztés]

A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje 1942. október 20-án hozta létre a „Jó Pásztor” Missziói Albizottságot a 9465/1942. számú határozatával. Egyházi tisztségénél fogva Ravasz László református püspököt tekinthetjük a Bizottság megalapítójának, a szervezet elnöke Muraközy Gyula lett, a szolgálat vezetésére pedig a zsidó származású Éliás József kapott lelkészi és titkári megbízást.[3]

Jakab Attila szerint a Bizottság létrejötte összefügghet Anglia hadüzenetével (1941. december 6.), amely bizonyára negatívan hatott a skót misszió zsidómentő és zsidótérítő tevékenységére Magyarországon,[4] a misszionáriusokat a háború idején ugyanis hazahívták.

A Jó Pásztor Bizottság tagjai voltak például Bereczky Albert, Kádár Imre, Dobos Károly, Nagy Gyula, Borsos Sándor, Benkó Ferenc ny. államtitkár, Kárpáthy Géza törvényszéki bíró.[5]

A szervezet a Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkészi hivatalában (Budapest, Szabadság tér 2.) kapott ellenszolgáltatás nélkül helyiségeket, majd 1944. március 1-jétől külön költöztek.[6]

A Bizottság céljai és működése[szerkesztés]

A Jó Pásztor Bizottság elsődleges célja a zsidó vallásból „áttért református egyháztagok lelkigondozása és szükséghez képest anyagi segítése”,[7] lelki, szociális és karitatív gondozása.[8] A cél elérésére érdekében széleskörű tevékenységet folytatott a Bizottság.[9] A bizottsági tevékenység egyik területe az evangelizálás, igehirdetés volt. A Bizottság missziói konferenciákat rendezett, előadásokat tartott, istentiszteleteket, bibliaórákat vezetett.[2] Ide tartoztak az ún. áttérési tanfolyamok is.[10]

Egy mási jelentős tevékenységi kör a publikálás és iratterjesztés volt. A Bizottság Bibliákat és egyéb kegyességi olvasmányokat juttatott a munkaszolgálatosoknak, valamint körlevelekkel és sajtóközleményekkel is végezte a vigasztalás és bátorítás szolgálatát.[11] A közvélemény tájékoztatásának egy fontos mozzanata volt, amikor Éliás Józsefen keresztül a Bizottság részt vett abban az akcióban, amely fényt derített az auschwitzi haláltáborban folyó szörnyűségekre. Az ellenállás egyik meghatározó alakja, Soos Géza református lelkész révén Éliás József megkapta az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát, amely vélhetően 1944 májusában került Magyarországra. A Bizottság titkárnője, Székely Mária fordította le magyar nyelvre és házilag sokszorosították. Ezt követően a példányokat eljuttatták az egyházak vezetőihez.[12]

Fontos bizottsági feladat volt a látogatás szolgálata is. A Bizottság tagjai látogatták a rászoruló családokat, a munkaszolgálatosokat és az internáló táborokban lévőket.[13] A látogatás részben lelkigondozást jelentett, részben pedig materiális segítséget ruha, lábbeli, pénzsegély, élelem, lakhatás formájában.[14]

A lelkészek, diakónusok menleveleket, keresztleveleket is szereztek a zsidóság mentésére.[13] A noszvaji Lakatos Etelka Árvaház hadi és honvédelmi árvák számára lett kialakítva. „Az intézményt a Jó Pásztor Albizottság a Lakatos Etelka Árvaotthon Bizottságával tizenkét évre bérbe vette jelképesen évi egy pengőért.”[15] Ezen kívül a szervezet gyermekotthont, népkonyhát és szegénygondozó intézetet tartott fenn.[8] Éliás József beszámolója szerint: „1944. október 1-jétől 1945. február 1-jéig összesen kétezren találtak menedéket, oltalmat gyermekotthonainkban: 1580 gyerek és 420 felnőtt.”[16]

A Jó Pásztor Bizottság a mentési ügy fontosságára való tekintettel szorgalmazta az ökumenikus együttműködést is, amit egyrészt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekmentő tevékenysége fémjelez, másrészt a római katolikus Szent Kereszt Egyesülettel való hatékony kooperáció.[17] 1945-ben az Erdélyi Református Egyház is csatlakozott ehhez a szolgálathoz, amikor 1945. augusztus 6-án Kolozsvárott megalakult a „Jó Pásztor Misszió Baráti Társasága”.[18]

A szervezet megszűnése[szerkesztés]

A Jó Pásztor Bizottság a II. világháborút követően egy darabig még működött, a szakirodalom többféle évszámot is említ a szervezet megszűnési dátumaként. A Zsinati Levéltár leírása szerint a Jó Pásztor Bizottság „1950-ben, a nagy átalakulás keretében szűnt meg szervezetileg is.”[19] Jakab Attila az 1951-es évet tekinti a felszámolás évének,[20] ebben az évben mozdítják el hivatalából Éliás Józsefet is.[21] A szekunder szakirodalmi források alapján a Bizottság megszűnése 1950–1953 közé datálható. 1944. október 15. után a nyilas hatalomátvétellel a Bizottság lehetőségei minimálisra csökkentek minden területen.[2]

Meghatározó személyek[szerkesztés]

Muraközy Gyula[szerkesztés]

Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13. – Budapest, 1961. augusztus 31.)[22] Muraközy Gyula 1914-ben fejezte be budapesti teológiai tanulmányait, majd Montouban tanult egy tanévet. Tanulmányai után 1918-ig Budapesten, a Kálvin téren szolgált segédlelkészként, majd 1918–1932 között Kecskeméten volt lelkipásztor, közben hosszabb ideig külföldön is tartózkodott (Svájc, Franciaország, USA). 1932-től ismét a Kálvin téri gyülekezetben lett lelkipásztor, Ravasz László püspök mellett. A Dunamelléki Református Egyházkerületben tanácsbírói és főjegyzői tisztségeket is betöltött, szerkesztett hetilapot (pl. Református Élet 1933–1944), számos tanulmányt és prédikációt publikált és szépírói vénával is rendelkezett.[23] Mint konventi missziói előadó kapott elnöki megbízatást a Jó Pásztor Bizottságban az 1942-es alapítást követően.[24] 1955-ben kényszernyugdíjazták, 1957-ben rövid ideig vezeti a MRE Konventi Irodáját, és visszatér Kálvin térre.[25]

Éliás József[szerkesztés]

Éliás József (Budapest, 1914. október 5. – Debrecen, 1995. január 3.) Személyéről és munkásságáról összefoglaló életrajzi mű ezidáig nem készült, a róla elérhető szakirodalmi adatok sokszor ellentmondásosak. Az egyháztörténet elsősorban a Jó Pásztor Bizottságban folytatott szolgálatát tartja számon.[26] Éliás József Budapesten született 1914. október 5-én egy vallását nem gyakorló magyar zsidó család gyermekeként, 16-17 évesen lett keresztyénné, megkeresztelkedett, és a református egyház tagja lett.[27] Budapesten járt református középiskolába, teológiai tanulmányait 1937–1941 között a Pápán folytatta, majd segédlelkészi szolgálatot végzett Cegléden 1941–1942-ben.[28] 1942-ben a Jó Pásztor Bizottság szolgálatának vezetésére kap megbízást lelkészi és titkári minőségben, amely tisztséget december 13-tól töltött be.[29] Éliás József „embermentő munkáját az International Hebrew Christian Alliance 1948-ban kitüntetéssel ismerte el”.[13] 1951-ben elmozdították őt a misszió igazgatóságából és egyházmegyei lelkész lett.[30] A Jó Pásztor Bizottság megszűnését követően Szigetszentmiklóson (1956-tól), majd Debrecenben (1958-tól) az egyetemi templomban végzett lelkészi szolgálatot.[31] A templomépület körül kialakult botrány miatt 1972. december 13-án felfüggesztették, 1973-ban rokkantnyugdíjazták.[32] 1986-ban a Nyugat-Németországban működő Magyar Református Egyházközösségek Közös Presbitériumi Gyűlése Örökös tiszteletbeli lelkésszé választotta.[5] Éliás József 1995-ben hunyt el Debrecenben.[33]

Sztehlo Gábor[szerkesztés]

Sztehlo Gábor (Budapest, 1909. szeptember 25. – Interlaken, 1974. május 28.) Szenczy Gábor Győző Jenő Béla néven anyakönyvezték Budapesten az evangélikus Dr. Szenczy Aladár Tamás László jogász, táblabíró és a református Haggenmacher Márta Mária Jozefa harmadik gyermekeként. Családnevét 1938-ban változtatta Sztehlora.[34] Budapesten katolikus és református iskolákba járt, végül a soproni evangélikus gimnáziumban érettségizett 1927-ben. Ugyanitt járt teológiára is, majd finnországi ösztöndíja (1931/32) után 1932-ben evangélikus szentelték lelkésszé.[35] Gyülekezeti és kórházlelkészi szolgálatot végzett, majd Raffay Sándor püspök 1944-ben felkérte, hogy az evangélikusok részéről kapcsolódjon be a Jó Pásztor tevékenységébe – mivel az evangélikusoknak hasonló szervezete nem volt[29] –, és kifejezetten a gyermekmentés feladatával bízta meg.[36] Még ugyanebben az évben a Bizottság munkatársaként 32 gyermekotthont hozott létre.[37] Mivel a nyilas hatalomátvétel után Éliás Józsefnek bujkálnia kellett, Sztehlo kerül előtérbe.[38] 1945-ben megalapította a Gaudiopolisz (Örömváros) nevű gyermekköztársaságot, ifjúsági államot. Tevékenységét a Jó Pásztor Bizottságon túl a más szervezetek is támogatták anyagilag (Joint, a Nemzetközi Gyermekmentő angol és svéd tagozata, az amerikai katonai misszió, a Svájci és a Nemzetközi Vöröskereszt). 1973-ban megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem Intézettől a Világ Igaza kitüntetést.[39]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414.
  2. ↑ a b c BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 54–55.
  3. ↑ A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97, lásd még BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 54.63; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 160.162; JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414; HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 73–74; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189.
  4. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 415.
  5. ↑ a b HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  6. ↑ A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97; BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63.
  7. ↑ BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63.
  8. ↑ a b MOLNÁR: Szeretetszolgálat (1983), 400.
  9. ↑ A tevékenységek szerepelnek az 1944.május 4-i konventi jegyzőkönyvben, lásd A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97. Kovács Ábrahám 14 pontban listázta fel a levéltári források alapján feltárható tevékenységi köröket, lásd KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 162–164.
  10. ↑ KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163.
  11. ↑ HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 74; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163.
  12. ↑ HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 76; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 190.
  13. ↑ a b c HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189.
  14. ↑ BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63; HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 74; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163.
  15. ↑ MREZSLEV. 2. e. 100. d. 2877/1944 levéltári adata alapján így GÉRA: Református karitatív intézmények (2006), 164. Lásd még A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 94.
  16. ↑ Horváth Erzsébet a Jó Pásztor körlevél, 1945. június-július. 10. MREZSLEV. 15. f. adatát közli, lásd HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189, hasonlóan JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 418.
  17. ↑ BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189.
  18. ↑ Lásd a Zsinati Levéltár leírásában: http://zsinatileveltar.hu/tartalom/reformatus-egyetemes-konvent-jo-pasztor-misszio-albizottsaga-iratai, letöltés dátuma: 2021. 06. 01. A Jó Pásztor missziónak a Romániai Magyar Református Egyházban folytatott tevékenységéről Tőkés István ír egyháztörténeti munkájában, lásd TŐKÉS: A Romániai Magyar Református Egyház Története 1944–1989 (1990), 115–116.
  19. ↑ http://zsinatileveltar.hu/tartalom/reformatus-egyetemes-konvent-jo-pasztor-misszio-albizottsaga-iratai, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  20. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 416.
  21. ↑ LÁNYI: Méltatlanul (2020), 155. A Veszprém megyei életrajzi lexikon adata szerint 1953-ig szolgál Éliás a Jó Pásztor Bizottságnál, lásd VARGA (főszerk.): Veszprém megyei életrajzi lexikon (1998), http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/tart.htm Archiválva 2005. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  22. ↑ Bővebb életrajzát lásd pl. KOVÁCS: Száz éve született Muraközy Gyula (1992), 50–58; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 591–600. Muraközy Gyula önéletrajzát a Ráday Levéltár őrzi (D/7c 1937. augusztus 2.).
  23. ↑ ZOVÁNYI: Egyháztörténeti lexikon (31977), 415; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 591–592.595.
  24. ↑ A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97; JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 597.
  25. ↑ HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 599–600.
  26. ↑ Éliás Józsefhez és a Jó Pásztor Missziói Bizottságban folytatott tevékenységéhez lásd még Kovács Ábrahám egy előadásának az evangelikus.hu oldalon 2009. május 28-án közzétett szövegét, https://archiv.evangelikus.hu/interju/dr.-kovacs-abraham-elias-jozsefrol-es-a-jo-pasztor-misszioi-bizottsag-munkajarol-beszelt, letöltés dátuma: 2021. 06. 01. Az előadás kritikai értékelését lásd JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 407–424.
  27. ↑ Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, http://archives.milev.hu/index.php/elias-jozsef;isad, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  28. ↑ VARGA (főszerk.): Veszprém megyei életrajzi lexikon (1998), http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/tart.htm Archiválva 2005. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  29. ↑ a b A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97.
  30. ↑ LÁNYI: Méltatlanul (2020), 155.
  31. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 416–417; HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  32. ↑ [ÉLIÁS]: Beszélő-beszélgetés (1984), 36–42.
  33. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 417.
  34. ↑ KEVEHÁZI: Sztehlo (2009), 7.
  35. ↑ RÓBERT: Sztehlo (2005), 8; KEVEHÁZI: Sztehlo (2009), 3.8.
  36. ↑ KEVEHÁZI: Sztehlo (2009), 15.16.
  37. ↑ KEVEHÁZI: Sztehlo (2009), 17–18; HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  38. ↑ JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 418.
  39. ↑ RÓBERT: Sztehlo (2005), 8; KEVEHÁZI: Sztehlo (2009), 18.38.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje Budapesten, 1944. évi május hó 4. napján tartott ülésének jegyzőkönyve (A Református Egyetemes Konvent kiadványai), Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., 1944.
  • BOLYKI J. – LADÁNYI S.: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között in: Barcza J. – Dienes D. (szerk): Magyarországi Református Egyház története 1918–1990. Tanulmányok (SRTA Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai 4), Sárospatak, SRTA, 1999, 7–100.
  • [ÉLIÁS J.]: Beszélő-beszélgetés Éliás József nyugalmazott református lelkésszel, in: Beszélő 11/3 (1984), 36-42.
  • GÉRA E. E.: Református karitatív intézmények a magyar fővárosban 1850–1952 (Doktori értekezés), Budapest, ELTE BTK, 2006.
  • HORVÁTH E.: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben, in: Vigilia 79/3 (2014), 188–196.
  • HORVÁTH E.: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  • HORVÁTH E.: Zsidómentő szolgálat a Magyarországi Református Egyházban, in: Confessio 36/4 (2012), 73–80.
  • JAKAB A: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége. Az elkendőzés művészete, in: Kónya, P. (ed.): Židia pred a za Karpatmi v priebehu stáročí, Prešov, Prešovskej univerzity, 2013, 407–424.
  • KEVEHÁZI L.: 100 éve született Sztehlo Gábor, Budapest, Luther Kiadó, 2009.
  • KISS R.: Társadalmi kérdések – Egyházi válaszok: Muraközy Gyula lelkipásztori tevékenysége, in: Kósa L. (szerk.): Reformátusok Budapesten 1., Budapest, Argumentum- ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, 2006, 591–600.
  • KOVÁCS, Á.: Krisztus követése és a zsidómentés. A Jó Pásztor Bizottság hitvalló munkája a magyar református egyházban, in: Baráth B. L. (szerk.): Hittel és humorral. Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára. Debrecen, DRHE, 2015, 157–165.
  • KOVÁCS B.: Száz éve született Muraközy Gyula (1982–1961), in: Cofessio 16/3 (1992), 50–58.
  • LÁNYI G.: Méltatlanul. Háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években (Reformáció Öröksége 4.), Budapest, ETKI RÖM – KRE HTK Egyháztörténeti Kutatóintézet, 2020.
  • MOLNÁR A.: Szeretetszolgálat, in: Bartha T. – Makkai L. (szerk.): Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867 és 1978 közötti történetéből (Studia et Acta Ecclesiastica 5), Budapest, MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1983, 395–400.
  • RÓBERT P.: Sztehlo Gábor, a gyermekmentő, in: Evangélikus Élet 70/5 (2005), 8.
  • SZÉPFALVI CS.: Jó Pásztor Bizottság, in: Baráth Béla Levente (szerk.): Discimus, Debrecen, DRHE, 2021, 123-129.
  • TŐKÉS I.: A Romániai Magyar Református Egyház Története 1944–1989, Budapest, Magyarságkutató Intézet, 1990.
  • VARGA B. (főszerk.): Veszprém megyei életrajzi lexikon, Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 1998, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/tart.htm Archiválva 2005. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
  • ZOVÁNYI J.: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, 3. javított és bővített kiadás, Budapest, MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jó_Pásztor_Bizottság&oldid=26635682”