Izraelita Magyar Irodalmi Társulat

	Izraelita Magyar Irodalmi Társulat
Alapítva	1894. február 14.
Megszűnt	1948
Iparág	könyvkiadás
Termékek	judaisztikai kiadványok
	Sablon • Wikidata • Segítség

Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (rövidítve: IMIT) az Országos Izraelita Iroda kezdeményezése folytán hosszabb eszmecsere után 1894. február 14-én tartotta alakuló közgyűlését. Célja a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának, valamint felekezeti életének ismertetése, idevágó munkák kiadása és terjesztése, nyilvános felolvasások és pályakérdések kitűzése és jutalmazása által. A társulat székhelye Budapest, ügyeit az igazgatóság és a választmány vezették.

Kiadványai[szerkesztés]

Évente Évkönyvet adott ki, melynek minden kötete számos közérdekű tanulmányt közölt. Az Irodalmi Társulat adta ki a szöveghez szigorúan alkalmazkodó első magyar nyelvű teljes bibliafordítást négy kötetben.

Egyéb jelentős kiadványai:

Ifjúsági Biblia (eddig 2 kötet, szerkesztő bizottság: Bánóczi József, Blau Lajos, Klein Miksa)
Pollák Miksa – Büchler Sándor: A soproni és budapesti zsidók története;
Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban;
Wellesz Gyula: Rasi élete;
Frisch Ármin: Magyar zsidó oklevéltár;
Guttmann Mihály – Harmos Sándor: Péchy Simon imádságos könyve;
Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom és a zsidók egyetemes története.

„Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai” című sorozat[szerkesztés]

Bővebben: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai

Vezetői[szerkesztés]

A Társulat elnökei voltak: Kohn Sámuel, majd Fischer Gyula. Társelnökei: Weinmann Fülöp, Hatvany József, Vadász Lipót, majd Vészi József. Pénztárosa: Székely Ferenc. Ügyésze: Halász Frigyes, majd Feleki Béla. A háború viszonyai a Társulat működését megakadályozták, 1928-ban azonban újra alakult a következő tisztikarral. Elnök: Wertheimer Adolf, Társelnök: Fischer Gyula. Titkár: Hevesi Ferenc, Pénztáros: Székely Ferenc. Ügyész: Dési Géza. A Társulat a régi szellemben és a régi célkitűzéssel folytatta működését.