Izoamil-acetát
Izoamil-acetát | |||
![]() izoamil-acetát | |||
| |||
![]() | |||
IUPAC-név | (3-metilbutil)-acetát | ||
Más nevek | izopentil-acetát banánolaj izopentil-etanoát körte esszencia (3-metilbutil)-etanoát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 123-92-2 | ||
PubChem | 31276 | ||
ChemSpider | 29016 | ||
EINECS-szám | 204-662-3 | ||
KEGG | C12296 | ||
ChEBI | 31725 | ||
RTECS szám | NS9800000 | ||
SMILES | O=C(OCCC(C)C)C | ||
InChI | 1/C7H14O2/c1-6(2)4-5-9-7(3)8/h6H,4-5H2,1-3H3 | ||
InChIKey | MLFHJEHSLIIPHL-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 1744750 | ||
Gmelin | 101452 | ||
UNII | Z135787824 | ||
ChEMBL | CHEMBL42013 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C7H14O2 | ||
Moláris tömeg | 130,187 g/mol | ||
Sűrűség | 0,876 g/cm³ | ||
Olvadáspont | −78 °C | ||
Forráspont | 142 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,3% (20 °C)[1] | ||
Mágneses szuszceptibilitás | −89,4·10−6 cm³/mol | ||
Törésmutató (nD) | 1,4020 (20 °C) | ||
Gőznyomás | 4 Hgmm (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
NFPA 704 | |||
Lobbanáspont | 25 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az izoamil-acetát (más néven izopentil-acetát) színtelen, körteszagú és hígított állapotban körteízű, gyúlékony folyadék. Vízben kis mértékben, szerves oldószerekben jól oldódik. A természetben is megtalálható a banán olajában.
Előállítás
[szerkesztés]Az izoamil-acetát az izoamil-alkohol és az ecetsav észtere. Ezekből állítják elő általában kénsav katalizátorral (Fischer-féle észterezés):
Felhasználás
[szerkesztés]Az élelmiszeripar gyümölcsaromaként, a hadsereg gázálarc tesztelésére használja (mert gőzei köhögésre ingerelnek, viszont csak kis mértékben mérgező). Oldószerként régi olaj- és lakkfestékek eltávolítására is alkalmas.
A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő feromon egyik vegyülete, mellyel vonzzák és szúrásra ösztönzik egymást.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isoamyl acetate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Lásd még
[szerkesztés]- Fehér Erika: Oldószermérnökség alkalmazása izoamil-acetát enzimatikus előállítására - doktori értekezés
- Gubicza László: Nem konvencionális közegekben lejátszódó enzimkatalikus észterezési reakciók vizsgálata - doktori értekezés
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards: [https://www.cdc.gov/niosh/npg/npgd0347.html
- 0347]. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. Műszaki Könyvkiadó, 1963. Tévesen az Amil-acetát szócikknél.