Izoamil-acetát
| Izoamil-acetát | |||
 izoamil-acetát | |||
| |||
| IUPAC-név | (3-metilbutil)-acetát | ||
| Más nevek | izopentil-acetát banánolaj izopentil-etanoát körte esszencia (3-metilbutil)-etanoát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 123-92-2 | ||
| ChemSpider | 29016 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | MLFHJEHSLIIPHL-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | Z135787824 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H14O2 | ||
| Moláris tömeg | 130,187 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,876 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | −78 °C | ||
| Forráspont | 142 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,3% (20 °C)[1] | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −89,4·10−6 cm³/mol | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4020 (20 °C) | ||
| Gőznyomás | 4 Hgmm (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| Lobbanáspont | 25 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izoamil-acetát (más néven izopentil-acetát) színtelen, körteszagú és hígított állapotban körteízű, gyúlékony folyadék. Vízben kis mértékben, szerves oldószerekben jól oldódik. A természetben is megtalálható a banán olajában.
Előállítás[szerkesztés]
Az izoamil-acetát az izoamil-alkohol és az ecetsav észtere. Ezekből állítják elő általában kénsav katalizátorral (Fischer-féle észterezés):
Felhasználás[szerkesztés]
Az élelmiszeripar gyümölcsaromaként, a hadsereg gázálarc tesztelésére használja (mert gőzei köhögésre ingerelnek, viszont csak kis mértékben mérgező). Oldószerként régi olaj- és lakkfestékek eltávolítására is alkalmas.
A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő feromon egyik vegyülete, mellyel vonzzák és szúrásra ösztönzik egymást.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isoamyl acetate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Lásd még[szerkesztés]
- Fehér Erika: Oldószermérnökség alkalmazása izoamil-acetát enzimatikus előállítására - doktori értekezés
- Gubicza László: Nem konvencionális közegekben lejátszódó enzimkatalikus észterezési reakciók vizsgálata - doktori értekezés
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards: #0347. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. Műszaki Könyvkiadó, 1963. Tévesen az Amil-acetát szócikknél.