Ixos
Megjelenés
Ellenőrzött
| Ixos | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jávai bülbül (Ixos virescens) | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területük | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ixos témájú kategóriát.
|
Az Ixos a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó nem.[1][2]
Rendszerezésük
[szerkesztés]A nemet Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1825-ben, jelenleg az alábbi 5 faj tartozik ide:
- bujkáló bülbül (Ixos leucogrammicus[2] vagy Pycnonotus leucogrammicus)[1]
- zöldszárnyú bülbül (Ixos mcclellandii)
- tüskésmellű bülbül (Ixos malaccensis)
- jávai bülbül (Ixos virescens)
- szumátrai bülbül (Ixos sumatranus)
Előfordulásuk
[szerkesztés]Dél- és Délkelet-Ázsiában honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi erdők és cserjések. Állandó, nem vonuló fajok.
Megjelenésük
[szerkesztés]Testhosszuk 20-23 centiméter körüli.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2026. március 21.)
- 1 2 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2026. március 21.)