Irodalmi ügynök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az irodalmi ügynök az, aki az írókat és műveiket képviseli a kiadóknál, a színházi és film producereknél, illetve segít az értékesítésnél és tárgyalásoknál. Az irodalmi ügynökök többnyire regényírókat, forgatókönyvírókat és nem fikciós írókat képviselnek. Fizetésük egy fix százaléka a bevételnek (az USA-ban 10-20 százaléka, általában 15 százalék).

Előnyök[szerkesztés]

Az írók több ok miatt fordulnak ügynökhöz. Az erős, jövedelmező kiadók nem fogadják el azokat a beadványokat, melyek mögött nem áll ügynök. Egy ügyes ügynök ismeri a piacot és hasznos tanácsokat tud adni az írónak karrierje szempontjából. Attól, hogy valakinek kiadták már egy művét, nem biztos, hogy automatikusan ismerni fogja a modern kiadói szerződéseket és gyakorlatokat, ezért inkább irodalmi ügynökére támaszkodik.

Diverzitás[szerkesztés]

Egy irodalmi ügynökség állhat akár egy ügynökből, aki több tucat írót képvisel, vagy lehet akár egy jelentős cég vezetőkkel, al-ügynökökkel és speciális szakemberekkel, akik például a külföldi jogra szakosodnak, természetesen az ilyen cégeknél a képviseltek száma is több száz. A kisebb ügynökségek gyakorta specializálódnak egyes műfajokra, tehát olyan írókat képviselnek, akik vagy csak sci-fit, vagy csak gyermek könyveket stb. írnak. Nagyon kevés ügynök képvisel novellaírókat, vagy költőket.

Költségek[szerkesztés]

Az ügynökök nem számolnak fel a kliensüknek olvasási díjat, vagy egyéb költségeket, jövedelmüket ők is az eladott profitból szerzik. Hagyományos a képviseleti megállapodás az ügynök és kliense között tisztán verbális, ám napjainkban egyre több ügynök kínál írásos szerződést a feltételek tisztázására.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Literary agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

  • Curtis, Richard (2003) How To Be Your Own Literary Agent: An Insider's Guide to Getting Your Book Published. ISBN 0-618-38041-8
  • Herman, Jeff (2005) Jeff Herman's Guide To Book Publishers, Editors & Literary Agents, 2006. ISBN 0-9772682-0-9.
  • Fisher, Jim (2004) Ten Percent of Nothing: The Case of the Literary Agent from Hell. ISBN 0809325756
  • Glatzer, Jenna (2006) The Street Smart Writer. ISBN 0974934445
  • Williams, Sheri (2004) "An Agent's Point of View". ISBN 0974825255
  • Reiss, Fern (2007) "The Publishing Game: Find an Agent in 30 Days". ISBN 1893290832

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Irodalmi_ügynök&oldid=27001677”