Irinyi Sándor
| Irinyi Sándor | |
| Született | 1840. január 27.[1] Esztár[2] |
| Elhunyt | 1893. december 6. (53 évesen)[1] Pécs[2] |
| Állampolgársága | magyar[3][1] |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Pécsi köztemető (Z/II-37)[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Irinyi Sándor (Esztár, 1840. január 27. – Pécs, 1893. december 6.) magyar festőművész, reáliskolai tanár.
Életpályája
[szerkesztés]A Debreceni Református Kollégium elvégzése után művészeti tanulmányait Pesten kezdte. Nagyváradon, Debrecenben és Nagyszalontán portréfestészettel foglalkozott. Az 1860–1880 közötti években budapesti képeslapok részére készített rajzokat. 1862–1863 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémia, 1869-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. 1866-tól Nagykőrösön oktatott. 1871-ben a vallás- és közoktatási miniszter 200 ft-os utazási ösztöndíjban részesítette. 1872-től Szegeden tanított. 1872-től volt kiállító művész. 1874-ben összetűzésbe került az iskola igazgatójával, amiért a minisztérium megrovásban részesítette. 1875-ben résztvevője volt Szegeden a Dugonics-szoborbizottmánynak; az országos középtanodai tanáregylet kitüntető okmánnyal ismerte el tevékenységét. 1877-ben egy Deák Ferencről készített olajfestménnyel lepte meg a szegedi főreáliskola tanári karát. Az 1879-es szegedi árvíz családját is érintette: árvízmenekültként került feleségével és Sándor fiával Nagyszentmiklósra majd Nagyváradra. 1880-tól Pécsen rajztanárként dolgozott. 1882-ben a reáliskola mellett a községi népiskolában is tanított rajzot. 1883-ban a főreáliskola mellett a ciszterci gimnáziumban is az ő feladata lett a református vallású tanulók vallásügyének kezelése, azaz egyfajta hitoktatói tevékenységet vállalt. 1887–1888 között az ő tervei alapján építették fel szülőfalujának református templomát.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Irinyi Mihály földműves és Nagy Zsuzsanna voltak. 1875-ben Arleth Matilddal házasságot kötött.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0