Ionizációs légtisztító berendezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modern tervezésű koronakisüléses ionizátor

Az ionizációs légtisztító berendezés, köznyelvi elnevezéssel ionizátor, olyan elektromos berendezés, amely a környező levegőből negatív ionokat (anionokat) állít elő, ezzel semlegesíti a zárt terek levegőjében jelen lévő szennyező részecskéket. A negatív ionokat ionizálás hozza létre. Az ionizálás alapvetően kétféle módon történhet:

Az UV sugárzást inkább az élelmiszeriparban és az egészségügyben használják fertőtlenítésre, míg az utóbbi technológiát többnyire a háztartásokban.

A negatív ionok természetes előfordulása és hatásai[szerkesztés]

A tiszta vidéki levegő negatív ionkoncentrációja megközelítőleg 2000 ion/cm³. Vízesések közelében ez az érték jóval magasabb, elérheti a 100 000 ion/cm³-t is. Zárt helyiségben, lakószobákban azonban ez a szám igen alacsony, mindössze kb. 100 ion/cm³. A negatív ionok képesek már a 0,01 mikrométer nagyságú részecskéket is megkötni, ezáltal semlegesíteni tudják a levegőben jelen lévő mikroorganizmusokat (vírusokat, baktériumokat stb.), az allergiás tüneteket kiváltó virágporokat, valamint a kellemetlen szagokat okozó részecskéket, porokat. Tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a negatív ionok növelik az élő sejtek oxigénmegkötő képességét, továbbá szerepet játszanak az agy szerotonin szintjének szabályozásában, amely az ingerülettovábbító rendszer fontos alkotóeleme: zavarai összefüggésben állnak a különböző szorongásos betegségekkel.

A fentieken túl a következő főbb hatásokat tapasztalták:

A berendezés működése[szerkesztés]

Az ionizátor zárt légtérben a természetben vízesések környezetében előforduló anionkoncentrációt hozza létre a fent említett eljárások valamelyikével, melynek során oxidionok (O2-) keletkeznek. Az ionkibocsátás mértéke modernebb készülékek esetében 1 000 000 ion/cm³ körüli, a másodlagos hatásként keletkező aktívoxigén-kibocsátás viszont minimális (< 0,06 ppm). A háztartási használatra tervezett készülékek kapacitása 7–25 m² alapterületű helyiségekre terjed ki.

A negatív ionok a helyiségben "magukhoz vonzzák" a levegőben jelen lévő porszemcséket, virágporokat, penészgomba-spórákat, a dohányfüstöt, valamint a kellemetlen szagokat is. A készülék így megakadályozza az ún. „fekete fal” hatást, vagyis a falpenész kialakulását. Az így összegyűjtött szennyeződést elektrosztatikus úton, fém lemezekkel fogatják fel, amelyek időszakos tisztítás céljából eltávolíthatóak.

A berendezés csendesen üzemel, működés közben alig hallható sziszegő hangot ad. Elektromos fogyasztása általában alacsony (< 10 watt). Gyakran kombinálják ventilátorral is.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]