Incze János lelkipásztor
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. (2023 novemberéből) |
| Incze János | |
| Munkássága | |
| Vallás | református |
| Tisztség | lelkipásztor |
Incze János (Vízakna, 1825. március 8. – Szászváros, 1890. március 25.) református lelkész, a szászvárosi református Kún-Kollégium tiszteletbeli tanára, a szászvárosi állami leányiskola gondnoksági tagja
Élete, tanulmányai[szerkesztés]
Vízaknán született 1825. március 8-án. Édesapja Incze Elek, vízaknai tanító volt. Felesége a marosvásárhelyi Molnár Mária, Molnár Sámuel tanár lányát. Négy gyermekük született.
1836–1848 között a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult.
1848 végén Kolozsvárra került, ahol az egyházi vezetőség: Antal János püspök, az enyedi és kolozsvári református kollégiumi tanárok tanácsára beiratkozott a kolozsvári kollégiumba. Teológushallgatóként Salamon József tanítványa volt.
1849 áprilisában Marosvásárhelyre ment nevelőként a rábízott kolozsvári tanítványokkal, Antal János püspök fiaival, és Török János teológus óráit hallgatta. 1850. augusztus 20-án teológiai szigorlati vizsgán tett Marosvásárhelyen[1].
Tevékenysége[szerkesztés]
A teológiai szigorlat után Antal János püspöki titkáraként dolgozott.
1851. május 11-én a kolozsi refomátus egyházközség lelkészi állását foglalta el. Az 1852-es székelyudvarhelyi zsinaton felszentelték. 1854-ig pásztorolta a kolozsi reformátusokat. Ez év szeptember 17-én Székelyudvarhelyen teljesített rövid ideig lelkipásztori szolgálatot. 1955 januárjától a Luka-Ilencfalvi egyesített egyházközséghez került.
1856 szeptemberétől nagyenyedi lelkipásztor, gyülekezeti teendői mellett az akkor létesült enyedi felsőbb leányiskolában vállalt oktatást.
1871-ben a szászvárosi református egyházközségbe hívták. A Kún-Kollégium felsőbb osztályaiban is tanított.
Értékes könyvgyűjteményének egy része az 1895-ben megnyílt református lelkészképzőbe került, a mai Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárába és a Kún-Kollégium is részesedett belőle.
Munkái[szerkesztés]
Az életben előforduló kisértetek és azoknak lehető befolyásuk az emberi lélekre elő-adva egy zsinati beszédben, melyet írt és az erdélyi ev. reformátusoknak Marosvásárhelyen 1859. júl. 3. tartott köz szent zsinatán elmondott. Maros-Vásárhely, 1860.
A szeretetre méltó ifjú képe egy halotti beszédben, Dobolyi György tanuló felett. Maros-Vásárhely, 1861.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Marosvásárhelyi Ev. Ref. Collégium értesítője az 1882-83-ik iskolai évről. Marosvásárhely, 1882. 459. p
Források[szerkesztés]
- Incze János önéletírása. Kézirat. Szászvárosi Egyházközség Levéltára: Körrendeletek. 24. kötet. In EREK Levéltár, Kolozsvár
- Marosvásárhelyi Református Kollégium értesítője, 1882. (Hozzáférés: 2023. november 27.)
- A Szászvárosi Ev. Ref. Kún-Kollégium története. Dáné István „A Szászvárosi Ev. Ref. Középtanoda Története" című művének, mely az erd. ev. ref. egyházkerület 1863-iki évkönyvében jelent meg, főképpen pedig néhai Szabó György szászvárosi igazgató-tanár e tárgyra vonatkozó kéziratának bőséges felhasználásával irta Dósa Dénes. Szászváros, 1897.
- Incze János (ilyefalvi). (Hozzáférés: 2023. november 27.)