II. Nebirierau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. Nebiriau szócikkből átirányítva)
II. Nebirierau
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Nebirierau
XVI. dinasztia
Szemenré

Harpokratész szobrocskája Nebiriau nevével
Harpokratész szobrocskája Nebiriau nevével

Uralkodásai. e. 1600 körül
Prenomen
<
N5nfrkA
>

nfr-k3-rˁ
Noferkaré
lelke tökéletes”
Nomen
<
N5nbir
Z4
F40Y1
Z2
HASH
>

[rˁ]-nb-ỉrỉ-(r)-3w(.t)
[Ré]-Nebirierau
„Ré mindennek a birtokosa”[1]
ApjaI. Nebirierau (?)

II. Nebirierau (uralkodói nevén Szeuadzsenré) az ókori egyiptomi XVI. dinasztia egyik uralkodója volt, a második átmeneti kor idején. Székhelye Théba volt.

Említései[szerkesztés]

Általában elődje, I. Nebirierau fiának tartják, tekintve, hogy a név nagyon ritka a történelmi forrásokban.[2] Ellentétben I. Nebirierauval, aki 26 éven át uralkodott Felső-Egyiptomban, II. Nebiriauról keveset tudni; korabeli források egyáltalán nem említik.[3]

Nebirierau mindössze két forrásból ismert, mindkettő jóval későbbi: az egyik a XIX. dinasztia idején összeállított torinói királylista, melyen a 13. oszlop 5. neveként szerepel (uralkodói neve elveszett), a másik pedig Harpokratész isten bronz szobrocskája (Egyiptomi Múzeum, 38189). A szobor talapzatának négy oldalára kártusba írt neveket véstek, ezek: Binpu; Jahmesz; A jó isten, Szeuadzsenré, az igaz hangú; A jó isten, Noferkaré, az igaz hangú.[4] Az első két név a XVI. dinasztiát követő XVII. dinasztia két hercegét jelöli, a Szeuadzsenré I. Nebirierau uralkodói neve volt, a Noferkaré pedig valószínűleg II. Nebirierau más forrásban nem szereplő uralkodói neve. A lelet azért is érdekes, mert Harpokratész kultusza – és így maga a szobrocska is – a ptolemaida korra datálható, vagyis 1500 évvel későbbi, mint az a kor, amikor ezek a személyek éltek.[4]

II. Nebirieraut egy szintén kevéssé ismert, Szemenré nevű király követte, akinek neve csak egy baltán maradt fenn, őt pedig Szeuszerenré Bebianh, akinek a torinói királylista 12 évnyi uralkodást tulajdonít.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen. Mainz (1999. április 19.). ISBN 3 8053 2591 6 , pp. 126-127
  2. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C, Museum Tusculanum Press, (1997), p.155
  3. Ryholt, p.201
  4. a b Donald B. Redford (1986). Pharaonic king-lists, annals and day-books: a contribution to the study of the Egyptian sense of history. Mississauga: Benben Publications, ISBN 0920168078, p. 55

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebiriau II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.