II. Hierón szürakuszai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Hierón
II. Hierón Szürakúz Király érméje
II. Hierón Szürakúz Király érméje

szürakuszai király
Uralkodási ideje
i. e. 270 i. e. 215
Életrajzi adatok
Született i. e. 308
Siracusa
Elhunyt i. e. 215 (92-93 évesen)
Siracusa
Házastársa Leptines lánya
Gyermekei
  • Gelo, son of Hiero II
  • Demarata
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hierón témájú médiaállományokat.

II. Hierón Király (ógörögül: Ἱέρων Β΄ül: Ἱέρων Β; i. e. 308 – 215) görög-szicíliai származású uralkodója volt Szürakuzának i. e. 270-től 215-ig. Egy szürakuzai nemes, Hierocles törvénytelen fia, aki állítása szerint Szürakuza első uralkodója, Gelon közvetlen leszármazottja. I. Pürrhosz épeiroszi király korábbi hadvezére és fontos alakja az első pun háborúnak.

Pun háború[szerkesztés]

II. Hierón felesége Philistis (balra) egy korabeli érmén.

Pyrrhus Szicíliából való távozását (275 BC) követően a szürakúz hadsereg és a polgárok kinevezték a sereg parancsnokává. Leptines - egy nagyhatalmú polgár - lányát vette feleségül, amivel megerősítette pozícióját a katonák élén. Időközben a campaniai zsoldosok (Mamertines) akiket Agathoklész vezetett, elfoglalták Messana erődjét és folyamatos csapásokat mértek a szirakúzokra. Végül Hierón vezetésével sikeresen leverték őket Mylae mellett, ugyan csak karthágói csapatok segítségével tudta megakadályozni Messana végleges elfoglalását. A hálás polgárok ekkor tették meg királlyá i. e. 270-ben.

Ismét visszatért a csatatérre i. e. 264-ben, amikor a Mamertines zsoldosok bevonultak Róma támogatására a punok ellen. Hierón ez alkalommal csatlakozott a Pun vezér, Hanno csapataihoz, akik ebben az időben szálltak partra Szicíliában. A kétes eredményű harc során, amit a rómaiak részéről Appius Claudius Caudex konzul vezetett, végül visszavonultak Szirakúzba.

Szürakúz Királya[szerkesztés]

A római erők nyomására i. e. 263-ban szerződést kötött Rómával, mely szerint Délkelet-Szicíliában és a keleti parton egészen Tauromenium határáig uralkodhatott.

Ettől kezdve egészen haláláig hű maradt a rómaiakhoz és gyakran segítette őket katonákkal és rendelkezésekkel egyaránt a Pun háború során. Megtartott egy hatalmas flottát védelmi célokra, valamint felfogadta híres rokonát, Arkhimédészt. Ő építette meg azokat a gépeket, amelyek nagyon fontos szerepet játszottak a későbbi időkben Szürakúz ostrománál a rómaiak által.

Egy történetet szerint, melyet Vitruvius írt le, Hierón számára gyanús volt a korona, amit az aranyművese készített a templom számára. Ezért megkérte Arkhimédészt, hogy valahogyan találja ki, hogy az összes arany fel lett-e használva amit a korona készítésére adott. Arkhimédész a kádban ülve felfedezte a felhajtóerőt, ami szükséges volt ahhoz, hogy meghatározza a sűrűségét a koronának. Miután ez sikerült, állítólag meztelenül szaladva Szürakúza utcáin kiabálta: "heuréka, heuréka!". Vitruvius története szerint Arkhimédész ezzel a módszerrel megállapította az aranyműves csalását, miszerint némi aranyat ezüsttel próbált pótolni a koronában.