I. László III. törvénykönyve
I. László III. törvénykönyve I. László három törvénykönyve közül a legkorábbi jogszabály. A Corpus Juris Hungarici III-as sorszámú jelölése téves. A tartalmi elemzés megállapította, hogy ez a legrégibb (esetleg már Salamon uralkodásának idejéből való),[1] míg az I-es jelölésű a legkésőbbi.
Tartalma[szerkesztés]
A törvénykönyv – a Corpus Juris Hungarici szóhasználata és felosztása szerint – 29 fejezetből áll. Elsődleges célja a feudális tulajdoni rend kegyetlen szigorral való védelme, a pogányság maradványainak felszámolása és a feudális viszonyok megszilárdítása volt. A fejezetek (végzemények, törvénycikkek) csaknem fele a lopás bűncselekményével kapcsolatos, melyek szankciója orrlevágás, szemkiszúrás, rabszolgaságba adás stb. volt.
A törvény különféle pontatlan, egymásnak is ellentmondó átiratokból volt ismert. A bizonytalanságok tisztázásában az Admonti-kódex megtalálása segített. Kolosvári Sándor szerint a „hoc decreverunt”, „hanc legem constituerunt”, „ultra quem terminum dixi”, „collector quem dixi” és más kifejezések arra vallanak, hogy a büntető szabályokat régi krónikákból szedegethették össze. Eckhart Ferenc a XI. századi társadalmi viszonyaink becses emlékének nevezi.
Jelölései[szerkesztés]
- I. László III. törvénykönyve
- I. László dekrétumainak harmadik könyve
- Decretorum liber tertius
Törvénycikkek (fejezetek) jelölése:
- I. László III. 29. c.
- I. László III. 29. fej.
- Az elveszett jószág kereséséről szóló 29. cikk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Romsics 2017 65. o.
Források[szerkesztés]
- Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar Állam- és Jogtörténet. Budapest, 1981.
- Eckhart Ferenc: Magyar Alkotmány- és Jogtörténet. Budapest, 1946.
- ↑ Romsics 2017: Romsics Ignác: Magyarország története. Budapest: Kossuth. 2017. ISBN 978-963-09-9005-9
További információk[szerkesztés]
- I. László III. törvénykönyve Archiválva 2009. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben