I. Bernát szász herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Bernát szász herceg
Szászország hercege
BernhardISachsen.jpg

Szászország
Uralkodási ideje
973 1011
Elődje Hermann szász herceg
Utódja II. Bernát szász herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Billung-ház
Született kb. 950
Elhunyt 1011. február 9.
Corvey
NyughelyeLüneburg
Édesapja Hermann szász gróf
Édesanyja Oda v. Hildesuit
Testvérei
  • Matilda of Saxony
  • Liudger Billung von Sachsen Graf in Westfalengau
Házastársa Hildegarde von Stade
Gyermekei Hermann
Bernát
Dietmar
Godesdin
Matilda

I. Bernát (kb. 950 – Corvey, 1011. február 9.) szász herceg 973 - 1011 között, a Billung-ház második uralkodója apja, Hermann szász herceg után.[1] Anyja feltehetően apja első felesége, Oda.

Élete[szerkesztés]

Bernát herceg sikerrel vette fel a harcot a dán vikingekkel szemben, amikor 974-ben, 983-ban és 994-ben betörtek a hercegség területére.[2] A német birodalmi politikában III. Ottó német-római császárt támogatta II. Henrik bajor herceggel szemben. 986-ban az ifjú császár megtette fővezérének, 991-ben és 995-ben elkísérte Ottót a szláv törzsek ellen indított hadjáratokra.

Bernát sikeresen növelte meg személyes hatalmát: míg apja csak a király képviselője volt a szászok felé, addig ő már a szászokat képviselte a korona felé.[3]

1011-ben halt meg és a lüneburgi Szt. Mihály templomban temették el.[4]

Családja[szerkesztés]

Bernát herceg 990-ben vette feleségül Hildegardot (kb. 974 - 1011. október 3.[5]), I. Henrik stade-i gróf és Hildegard lányát. Bernát hercegnek és feleségének öt gyermeke ismert:

  • Hermann (fiatalon meghalt)
  • Bernát (990 - 1059. június 29.), apja után II. Bernát néven szász herceg
  • Dietmar (? - 1048. október 1.)
  • Godesdin (? - 1040 után)
  • Matilda (? - 1014. április 28.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Annalista Saxo nevezte meg Hermann herceg lányának testvéreit (ebben a sorrendben): "Bennonis ducis, qui et Bernhardus et Liudigeri comitis et Machtildis comitisse". Annalista Saxo 1002.
  2. Adami, Gesta Hammenburgensis Ecclesiæ Pontificum II.30, MGH SS VII, p. 317.
  3. [1] Archiválva 2007. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. Annales Necrologici Fuldenses, MGH SS XIII, p. 123.
  5. Althoff, G. (ed.) (1983) Die Totenbücher von Merseburg, Magdeburg und Lüneburg (Hannover), Lüneburg.

Források[szerkesztés]