Ugrás a tartalomhoz

Hyaenodontidae

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hyaenodontidae
Evolúciós időszak: Késő paleocén – késő miocén
Hyaenodon gigas
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Creodonta
Alrend: Preptotheria
Család: Hyaenodontidae
Leidy, 1869
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hyaenodontidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodontidae témájú kategóriát.

A Hyaenodontidae („hiéna fogúak”) a fosszilis Creodonta rend egy családja, számos ismert nemmel.

A Hyaenadontidák ragadozó életmódot folytató emlősök voltak, amelyek a késő paleocénben jelentek meg és a miocén végén haltak ki.[1] Sokkal jobban elterjedtek és sikeresebbek voltak, mint rokonaik, az oxyaenidák. (Lambert, 163)[2]

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A Hyaenodontidák elterjedési területe Afrika, Eurázsia és Észak-Amerika volt.[3][4] Az oligocén korig ők voltak a Földön a csúcsragadozók, de a valódi ragadozók (Carnivora) megjelenésével, uralmuk kezdett csökkenni. Az oligocén vége felé a legtöbbjük kihalt, csak négy nemük maradt fent: Megistotherium, Hyainailouros, Dissopsalis és a Hyaenodon legújabb fajai, köztük a Hyaenodon weilini. A négy utolsó nemük a miocén korban is élt, de a kor végét csak a Dissopsalis érte el.[1]

Megjelenésük

[szerkesztés]
Sinopa grangeri csontváz

Hosszú koponyájukon keskeny állkapocs volt, testük pedig karcsú volt. Inkább a lábujjaikon jártak, mint a mancsukon. Marmagasságuk mérete 30 és 140 centiméter közt lehetett,[2] legtöbbjük testtömege 5-15 kilogramm közt volt, de akadtak köztük ennél sokkal nagyobbak is, mint a Hyaenodon gigas, amely elérte az 500 kilogrammot,[5] ám a 2019-ben leírt Simbakubwa kutokaafrika fajnál akár 1500 kg-os tömeget is feltételeztek.[6] Koponyamaradványaik tanúsága szerint különlegesen jó szaglásuk lehetett. Fogaik inkább tépésre, mint összemorzsolásra voltak alkalmasak. (Lambert, 163)[2] Tépőfoguk a második felső és a harmadik alsó őrlőfog volt.

A méretkülönbségekből arra lehet következtetni, hogy közülük a kisebbek inkább éjszaka, falkákban vadászhattak, a nagyobbak számára azonban testméretük már megengedhette a magányos, nappali vadászatot is.

Rendszerezésük

[szerkesztés]
Hyaenodon horridus koponya
Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható
Dissopsalis carnifex koponya rekonstrukciója, az AM19401 példány alapján
Két Megistotherium osteothlastes a kora miocén korszakból
Tritemnodon agilis csontváz

A családba 4 alcsalád és 35 alcsaládba helyezett emlősnem tartozik. 28 nemnek nincs meghatározva az alcsaládja.[7]

Még nem tisztázott, ha a Machaeroidinae alcsalád ebbe a családba tartozik-e vagy az Oxyaenidae családhoz. (e.g. Egi, 2001)[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Barry, J. C. (1988): Dissopsalis, a middle and late Miocene proviverrine creodont (Mammalia) from Pakistan and Kenya. Journal of Vertebrate Paleontology 48(1): 25-45.
  2. a b c Lambert, David and the Diagram Group (1985): The Field Guide to Prehistoric Life. Facts on File Publications, New York. ISBN 0-8160-1125-7
  3. "HYAENODONTS AND CARNIVORANS FROM THE EARLY OLIGOCENE TO EARLY MIOCENE XIANSHUIHE FORMATION, LANZHOU BASIN, GANSU PROVINCE, CHINA" [1]
  4. "New Remains of Hyaenodontidae (Creodonta, Mammalia) From the Oligocene of Central Mongolia" [2] Archiválva 2010. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. a b Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology 44(3): 497-528. doi:10.1111/1475-4983.00189
  6. Érdekes világ
  7. The Paleobiology Database Hyaenodontidae page. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 28.)

Irodalom

[szerkesztés]

Angol nyelven:

  • Barry, J. C. (1988): Dissopsalis, a middle and late Miocene proviverrine creodont (Mammalia) from Pakistan and Kenya. Journal of Vertebrate Paleontology 48(1): 25-45.
  • Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology 44(3): 497-528. doi: 10.1111/1475-4983.00189
  • Lambert, David and the Diagram Group (1985): The Field Guide to Prehistoric Life. Facts on File Publications, New York. ISBN 0-8160-1125-7