Horvát Nyugdíjasok Pártja
| Horvát Nyugdíjasok Pártja | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Veselko Gabričević |
| Alapítva | 1996. április 16. |
| Székház | Zágráb |
| Tagok száma | 11 000[3] (2017) |
| Ideológia | nyugdíjasok érdekképviselete[1] |
| Politikai elhelyezkedés | balközép[2] |
| Hivatalos színei | kék, vörös, fehér |
| Horvátország politikai élete | |
| Weboldala | |
A Horvát Nyugdíjasok Pártja (horvátul: Hrvatska stranka umirovljenika, HSU) egy balközép politikai párt, Horvátországban amelyet jelenleg Veselko Gabričević vezet.
A párt megalapításakor kevesen vették komolyan. Sok szakértő azt feltételezte, hogy a HSU végső célja az, hogy elvegye a nyugdíjasok szavazatait a megfiatalított SDP-től, és ezzel segítse a kormányzó HDZ-t hatalmon maradni. A párt azonban fokozatosan épült. Szervezete lassan országszerte terjeszkedett, és nőtt a népszerűsége, mivel mind a HDZ, mind pedig Ivica Račan balközép kormánya megtagadták az Alkotmánybíróság azon ítéletének végrehajtását, amely a kormányt az 1990-es évek elején megtagadott nyugdíjak kifizetésére kötelezte.
A HSU a 2005. májusi helyhatósági és regionális választások után tett szert nagy ismertségre, amikor sok tagját balközép választási szelvényekkel választották meg, csak azért, hogy a HDZ-t és a jobboldali pártokat támogassák a koalíciós kormány megalakulásakor.
A 2007-es horvát parlamenti választáson a párt 101 091 szavazatot és a szavazatok 4,1%-át szerezte meg, ezúttal azonban a választási matematika (D'Hondt-módszer) lehetővé tette, hogy egyetlen képviselőt, Silvano Hrelját küldjön a parlamentbe. Továbbra is támogatták Ivo Sanader kormányát, amely a HSU véleményéhez igazodva folytatta a nyugdíjasokkal kapcsolatos politikát.
2009-ben a gazdasági válság hatására Jadranka Kosor kormánya tárgyalásokat kezdett az extra válságadókról, és Ivan Šuker pénzügyminiszterrel folytatott vitát követően a HSU visszavonta a kormány támogatását.
A párt 2011 óta vesz részt a Kukuriku koalícióban. A 2015-ös horvát parlamenti választáson a Horvátország növekszik koalícióval folytatta. Ezen a választáson lehetőség nyílt arra, hogy a HSU jelöltjei preferenciális szavazatot kapjanak, és összesen 11 026-ot kaptak (a koalícióra adott 744 507-ből).[4]
Választási eredmények[szerkesztés]
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|
| 2000 | 52 571 | 1,81% | 0 | ellenzék |
| 2003 | 98 537 | 4,0% | 3 | ellenzék |
| 2007 | 101 091 | 4,10% | 1 | ellenzék |
| 20111 | 958 318 | 41,10% | 3 | külső támogató |
| 20151 | 742 909 | 33,20% | 2 | ellenzék |
| 20161 | 636 602 | 33,45% | 2 | ellenzék |
| 20201 | 414 615 | 24,87% | 1 | ellenzék |
1 a Kukuriku koalíció eredménye
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma |
|---|---|---|---|
| 20131 | 237 778 | 32,07% | 0 |
| 20141 | 275 904 | 29,93% | 1 |
| 2019 2 | 55 806 | 5,19% | 0 |
1 a Kukuriku koalíció eredménye
2 az Amsterdam koalíció eredménye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nordsieck, Wolfram: Croatia. Parties and Elections in Europe , 2020
- ↑ Croatia – Parties. Europe Elects . (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ HNS Vesne Pusić ima više članova od Milanovićeva SDP-a. Večernji.hr. (Hozzáférés: 2016. március 16.)
- ↑ Suzana Barilar. „Preferencijalni glasovi”, Jutarnji list , 2015. november 13.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. július 1.) (horvát nyelvű)
