Horn József (közgazdász, 1893–1987)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Horn József
Született Horn József Károly
1893. október 1.
Martonvásár
Elhunyt 1987. november 6. (94 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Kochányi Mária
Gyermekei
  • Mária (1923–2016)
  • Antal (1928–1994)
  • József (1928-2011)
Foglalkozása
  • közgazdász
  • iskolaigazgató

Horn József Károly (Martonvásár, 1893. október 1.Budapest, 1987. november 6.) közgazdász, iskolaigazgató, tanügyi főtanácsos.

Tanítóképzőt, majd jogi egyetemet végzett, közben 1914-től már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban, ahol még igazgatói kinevezése után is ragaszkodtak ottani munkaköre betöltéséhez. Elsősorban pedagógus volt, számos jogi, közgazdasági, alkotmánytani, kereskedelmi tankönyv szerzője, melyek mind megtalálhatók az OSzK-ban. 1933 és 1945 között a Thököly úti Felső-kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Középiskolájának igazgatója, emellett több szakmai szervezet vezetője vagy vezetőségi tagja is volt. A második világháború után, különösen a kommunista hatalomátvételt követően – korai nyugdíjazása, majd nyugdíja megvonása miatt – anyagilag méltatlan körülmények közé került.

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Horn István, nyerges iparos volt,[1][2]

A polgári elemi iskola után a budai tanítóképzőbe járt 1908–1912 között.[3][2][4] Elvégzése után Losoncon tanított egy évig.[5][6] Az 1913–1914-es tanévben másodmagával, mint okleveles tanító, a Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet internátus igazgatójának segítője volt.[7] 1914-ben tette le a gimnáziumi érettségi vizsgát a Kaposvári Állami Főgimnáziumban. Az egyetem matematika-fizika szakára szeretett volna beiratkozni, de a háború kitörése miatt a minisztérium katonának behívott alkalmazottainak egyike helyére osztották be. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik ügyosztálya vezetőjének titkára lett. A hadba vonulástól mentesítették, mert két bátyja már a harctéren volt. Emellett nevelőtanári munkát is végzett. Munkája mellett már nem volt mód a nappali tagozat végzésére, így a jogi karra iratkozott be, ahol csak vizsgákra kellett megjelenni.[forrás?] 1914–1918 között a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karának rendes hallgatója volt.[8][9] 1918-ban kitüntetéssel avatták jogi doktorrá.

Mindenképp tanítani szeretett volna, de az egyetem után jogvégzettséggel csak felső-kereskedelmi iskolában lehetett tanár, ahol a jogot és a közgazdaságtant jogvégzettek tanították. 1933-ig párhuzamosan látta el minisztériumi munkáját és[forrás?] tanított óraadóként a Thököly úti Felső-kereskedelmi Iskolában,[10] ami a kereskedelmi iskolai tanárjelöltek gyakorló iskolája volt. Időközben már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, VI. Ügyosztály, tanítóképzők és kereskedelmi iskolák referense lett. Tanárként úttörő munkát végzett a közgazdaságtan tanítása módszertanának kidolgozásában. Mintatanításai és publikációi nagy szerepet játszottak abban, hogy a tanárképző-intézet tanulmányi tanácsa őt javasolta a gyakorló középiskola igazgatói állására annak megüresedésekor 1933-ban. Karafiath Jenő miniszter ezt úgy engedélyezte, hogy mellette a minisztériumi munkáját is el kellett látnia.[forrás?]

Közben, 1922-ben megnősült. Felesége Kochányi Mária (1896–1990), aki Nyitráról származott. Rákospalotán kaptak szolgálati lakást. Itt született lányuk, Mária (1923–2016) és iker fiaik, Antal (1928–1994) és József (1928–2011). Igazgatói kinevezésekor a Thököly utcai intézményben kaptak elhelyezést.[forrás?] Ebben az időben írta tankönyvei jó részét: a kereskedelmi iskolák részére jogi és közgazdasági, a tanítóképzők részére alkotmánytani és közgazdaságtani tankönyveket, amelyeket az ország összes érdekelt intézményében bevezettek. A Kereskedelmi Akadémia középfokú kereskedelmi iskolájának az ő iskolájával történt összevonásakor az egyesített intézmény igazgatója lett 1940-től. Amikor az iskola átkerült a kultuszminisztériumtól a kereskedelmi minisztérium hatósága alá, akkor - 1946 januárjában - ő a Katolikus Tanügyi Főigazgatóságon kapott állást.[forrás?]

Publikációs tevékenységének egy érdekes momentuma volt, amikor a I. Bécsi Döntés után Teleki Pál miniszterelnökkel, akihez személyes barátság fűzte, tankönyvet kellett összeállítaniuk a visszacsatolt országrészek iskolái érettségi előtt álló tanulóinak részére. Addig ugyanis még azokban a trianoni határokon túli iskolákban is, ahol magyar volt a tanításnyelv, a földrajzot és az alkotmánytant nem magyarul tanulták a tanulók. A könyvet - korábbi írásaik felhasználásával - olyan gyorsan kellett elkészíteni, hogy a sietségben a nyomdánál lemaradt a szerzők neve. Az eredeti írásokkal azonban bizonyítható, hogy Teleki Pál írta a földrajzi, Horn József az alkotmánytani részt. A mű az OSzK-ban megvolt (86.561), de nem ismerték szerzőit, ráadásul Horn József a kommunizmus alatt feltehetően indexen volt, mert művei nem szerepeltek a katalógus cédulái között, csak a rendszerváltás után kerültek vissza. A család tudott a könyv létezéséről, de csak a közelmúltban bukkant rá egyik unokája egy példányára. Ekkor az OSzK is beazonosította a könyvet. Oktatói és igazgatói tevékenysége mellett egész pályafutása során ismeretterjesztő munkát is végzett a rádióban tartott előadásoktól pedagógiai jellegű lapokban történt publikálásig.[forrás?]

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1936 évi VI. tc. alapján újjáalakított Országos közoktatási Tanács tagjává nevezte ki az 1942. január 1-éig terjedő időtartamra.[11] 1939 januárjában pedig .[12] Az 1941. november 8-án megválasztották a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének elnökévé.[13] Tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak és az Országos Közoktatási Tanács elnöki tanácsának.[14] Munkatársa volt a Pedagógiai lexikonnak,[15] az Új idők lexikonának[16] és a Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikonnak.

Mint általános tanulmányi felügyelő az ország számos tanítóképző és kereskedelmi iskolájában elnökölt képesítési vizsgákon, beleértve a visszatért országrészeket. Ezekben az országrészekben gyakran tartott előadásokat, továbbképzéseket az ilyen intézmények tanárainak. 1946 októberében egy új rendelet miatt nyugdíjazták. Tankönyvei még 1948-ig megjelenhettek. (Lásd alább műveinél.)

Bár soha nem végzett politikai tevékenységet, 1950-ben a kommunista hatóságok minden indoklás nélkül megvonták a nyugdíját, amit csak 1956-ban kapott vissza. Hat évig arra kényszerültek feleségével, hogy kertészkedéssel tartsák el családjukat. Ezt az 1956-ban megállapított új, rendkívül alacsony nyugdíj után is folytatni kényszerültek.[forrás?] Lányuk 1942-ben népiskolai tanitói oklevelet szerzett a budapesti tanítóképzőben, 1944-ben Abkarovits Endre (irodalmár) tanítóképzőintézeti tanárhoz ment férjhez Egerbe. Két fiuk a műegyetemet végezte el, ahol mindketten oktatóként bent is maradtak, Antal az ábrázoló mértani,[17] József az építéstechnológiai[18] tanszéken. Antal 1993-ig az egyetem oktatója maradt.[19]

1987-ben hunyt el 94 éves korában.

Művei[szerkesztés]

A worldcat.org[20] és mokka.hu[21] adatbázisok alapján

  • Közgazdasági és jogi ismeretek : polgári fiú- és leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1926.
  • Közgazdasági ismeretek felső kereskedelmi iskolák számára. 1. kötet a 3. évfolyam, 2. kötet a 4. évfolyam számára. Budapest, Franklin Társulat, 1926-28.
  • Alkotmánytan: tanító- és tanítónőképző-intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat. 1929, 1932, 1939.
  • Közgazdaságtan: felső-kereskedelmi iskolák számára. Budapest: Franklin Társulat, 1929, 1931, 1937, 1938, 1940.
  • A közgazdasági ismeretek könyve. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Ny. 1935, 1936, 1937, 1940, 1941.
  • Közgazdasági és társadalmi ismeretek: tanító- és tanítónőképző-intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat. 1937
  • Alkotmánytani és földrajzi ismeretek: a felszabadult területek középiskolának VIII. osztálya számára. (Teleki Pállal) Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.
  • Gazdasági és társadalmi ismeretek: a gimnázium és a leánygimnázium VI. osztálya és a líceum III. osztálya számára. Budapest, Franklin Társulat, 1940.
  • Közgazdaságtan: tanító- és tanítónő-képző intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat, 1942.
  • Jogi ismeretek: felső-kereskedelmi iskolák számára. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat. 1928-30, 1942, 1945.
  • A közgazdaságtan nemzeti rendszere. Szeged: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság. 1941, 1942
  • Jogi ismeretek: a kereskedelmi középiskolák II. osztálya részére. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat, 1941, 1942, 1944, 1945, 1947, 1948.
  • Jogi ismeretek a kereskedelmi középiskolák III. osztály részére. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat, 1939, 1942, 1944, 1945, 1947, 1948.
  • Kereskedelmi ismeretek: a kereskedelmi középiskolák I. évfolyama részére. (Urbányi Jánossal - Zwierina Jenővel) Budapest: Franklin Társulat, 1940, 1943, átdolgozott kiadás: 1946, 1947, 1948.
  • Közgazdaságtan. Budapest: Királyi Egyetemi Nyomda, 1942. (IV., kiegészített kiadás)
  • Közgazdaságtan: a kereskedelmi középiskola IV. osztálya számára. Budapest: Franklin Társulat, 1943.
  • A közgazdasági műveltség értéke. In Emlékkönyv Gyulai Ágost jubileumára. Esszégyűjtemény 1946-ból. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999, 64-67. o. (Az eredeti kéziratos könyv nyomtatott változata.)

Könyvfordítása németről[szerkesztés]

  • Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Budapest, Magyar Közgazdasági Társaság, 1940. (terjedelem: 438 oldal)[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horn József Károly, a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozó martonvásári róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyvi kivonata. - 1913. május 10.
  2. ^ a b Baló József: A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője 1911-1912
  3. Baló József: A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője 1908-1909
  4. Nagy Ferenc könyvkritikája: Dr. Horn József: Alkotmány tan. Tanító- és tanítónőképzők számára. Budapest; Franklin-Társulat. 1929. (214-215. old.), Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 42. évfolyam, 3. szám, mandadb.hu - 1929.
  5. Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 28. évfolyam 9. füzet: Nevelői kinevezések (558. old.), Budapest, 1913.
  6. Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 29. évfolyam 4. füzet: Nevelők, nevelőnők (242. old.), Budapest, 1914. április
  7. A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője 1913-1914. (23. old.)
  8. Beöthy Zsolt: Az egyetem története 1915-16-ban (69. old.)
  9. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az 1917-1918. tanévre (150. old.)
  10. A Budapesti Magy. Kir. Állami Népiskolai Tanítóképző-Intézet 1935-36. évi értesítője (64., 69. old), edit.elte.hu
  11. MTI: A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1936 évi VI. tc. alapján, Napi Hírek, library.hungaricana.hu - 1936. április 8. [0367]
  12. Előléptetések és címadományozások (7. old.), Magyar Nemzet 2. évfolyam 3. szám, adtplus.arcanum.hu - 1939. január 4.
  13. MTI: A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete november 8.-án Budapesten tartotta negyvennyolcadik évi közgyűlését, Napi Hírek, library.hungaricana.hu - 1941. november 10. [0501]
  14. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, 50. kötet, 281. o. (Magyar Pedagógiai Társaság, 1941. április 19.) ISSN 0025-0260
  15. Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936), adtplus.arcanum.hu
  16. Uj Idők Lexikona, adtplus.arcanum.hu
  17. Horn Antal adjunktusi kinevezése (4. old.), HU BMEL 6/a., 6/b. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1962-1963, library.hungaricana.hu - 1962. szeptember 25. (23-93.)
  18. Az egyetem oktatói és államigazgatási dolgozói (Építéstechnológiai Tanszék - 50. old.), library.hungaricana.hu, Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1956-1957
  19. Nyugállományba vonultak (69. old.), library.hungaricana.hu, A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
  20. Horn, József 1893-1987, worldcat.org
  21. szerző = "Horn József", mokka.hu
  22. Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere, antikva.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]