Horlay Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horlay Béla
Született1914. március 9.[1]
Arad[1]
Elhunyt1978. június 12. (64 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • pulmonológus
  • belgyógyász
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1938)
SírhelyeFarkasréti temető (E-2228. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Horlay Béla (Arad, 1914. március 9.Budapest, 1978. június 12.[4]) belgyógyász, tüdőgyógyász.

Életpályája[szerkesztés]

1938-ban diplomázott a Szegedi Egyetemen. Hallgató korában Szent-Györgyi Albert intézetében dolgozott. 1938–1941 között a Szegedi Egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegéde volt.[5] 1941–1945 között katonaorvosként honvédkórházak belosztályát vezette. 1945–1952 között a budapesti I. sz. tüdőklinika adjunktusa volt.[5] 1952–1978 között a Szent János Kórház bronchológiai osztályának főorvosa, 1971–1978 között főigazgató-helyettese volt.[5] 1978-ban nyugdíjba vonult.

A hörgők műszeres vizsgálatát rutinvizsgálattá fejlesztette, és ezzel országunkban a bronchológiát magas szinten a mindennapos gyakorlatba bevezette.

Temetése a Farkasréti temetőben zajlott.[4]

Művei[szerkesztés]

  • A bronchoscopia szerepe a tüdőmegbetegedések kórisméjében és gyógykezelésében (Budapest, 1950)
  • A bronchológiai gyakorlat néhány időszerű kérdéséről (Budapest, 1957)
  • A hörgőrákról (onkológiai továbbképző jegyzet, 2. Budapest, 1957)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]