Egérárpa
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egérárpa témájú médiaállományokat és Egérárpa témájú kategóriát. |
Az egérárpa (Hordeum murinum) az egyszikűek (Monocotyledonopsida) osztályába és a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó, nálunk igen gyakori egyéves gyomnövény. Népies elnevezése: toklász, cigánybúza.
Előfordulás[szerkesztés]
Útmenti gyomtársulásokban országszerte gyakori. Magassága akár 30 centiméteres is lehet. Egynyári növény, magjai tavasszal csíráznak és hajtanak ki[1]. Elterjedési területe a Földközi-tenger medencéje, Közép-Európa, Nyugat-Ázsia, és Észak-Afrika.
A középső füzérkék pelyvája hosszan pillás. Magjai az úgynevezett toklászban találhatóak, mely maximum 10 milliméter hosszú, szálkája 20-30 milliméteres. A középső füzérke ülő vagy nagyon rövid (maximum 0,6mm hosszú) nyelű és az oldalsó füzérke hosszabb, mint a középsők. A füzér tengelye törékeny, éréskor széthulló. Virágzása májustól júliusig tart. A csapadék fontos faktor, ugyanis ha az adott évben kevés eső esik, vagy túl korán vagy későn, akkor nem kel ki annyi mag. A növény ezért arra specializálódott, hogy a változó időjárási körülmények ellenére is minél több termést tudjon hozni, hogy a szaporodása biztosítva legyen.
A levél 2-8 milliméter széles, a felsők hüvelye kissé felfújt, kopasz vagy pelyhes, zöld.
Nem mérgező, azonban kutyatulajdonosok számára komoly veszélyeket rejthet. Tavasszal, amikor a növény még zöld és puha, egyes kutyák megrágcsálhatják, ez teljesen veszélytelen számukra, viszont nyáron, amikor a kalászok megsárgulnak, a toklász leválik a növényről, és mivel alakja lényegében egy dárdahegyre emlékeztet, könnyűszerrel be tud fúródni a kutya testébe. Ha egyszer befúródott, súlyos bőrproblémákat, fájdalmakat, extrém esetben az állat pusztulását is okozhatja, mivel lebomlani nem tud.[2]
Források[szerkesztés]
- Simon, Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó (2004). ISBN 963-195-309-2
- ↑ https://apps.webofknowledge.com/full_record.do?product=UA&search_mode=GeneralSearch&qid=11&SID=4Cd9DHWv1Z42NyP4kld&page=1&doc=1&cacheurlFromRightClick=no
- ↑ Toklász a kutyában: miért veszélyes, és milyen tünetek jelzik, ha a bőr alá fúródott? (magyar nyelven). Az Én Kutyám, 2020. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
